A Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS) lévő orosz részesedés átvételéről folytatott tárgyalások összetettek, és ezekben a tárgyalásokban a MOL és a Gazpromnyeft is a saját érdekeit védi, nyilatkozta Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter.
Mint hozzátette, ez természetes, de bár ők Szerbia partnerei, vannak vörös vonalak, amelyeket nem lehet átlépni.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A mi feladatunk az, hogy az állam számára a legjobb megoldásban állapodjunk meg” – üzente Đedović Handanović, és hozzátette, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a NIS-ről szóló tárgyalások lezárulta után az európai szabályozó testületeknek is jóvá kell hagyniuk a megállapodást.
Azt is elmondta, hogy a geopolitika diktálja az energetikai bizonytalanságot.
„A helyzet változékony, nekünk pedig erősítenünk kell az energetikai biztonságunkat” – mondta a miniszter a Politikának.
Arra a kérdésre, hogy az OFAC miért nem adott már január 19-én zöld utat a NIS MOL általi megvásárlásához, illetve reális-e arra számítani, hogy a MOL a jövőben az Egyesült Államoktól vásárol majd olajat, a miniszter azt válaszolta, hogy térségünk egyik legnagyobb olajipari vállalatának tulajdonosváltása rendes körülmények között sem történhet meg néhány hét vagy hónap alatt, szankciók és geopolitikai feszültségek közepette pedig ez különösen nehéz, hiszen éppen ezek vezettek a NIS tulajdonosi szerkezetének megváltoztatására irányuló követeléshez.
„A tárgyalások a magyar MOL és az orosz Gazpromnyeft között zajlanak, miközben együttműködnek az OFAC-kal. Washingtoni látogatásom során tárgyaltam a Fehér Ház Nemzeti Energiahatalmi Testületével, és hangsúlyoztam, hogy Szerbia mindig kész arra, hogy megkönnyítse és elősegítse ezt a folyamatot, hogy a NIS mielőbb lekerüljön a szankciós listáról” – tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy a szerb fél mit fog mondani a NIS átvételéről szóló megállapodási javaslatra, illetve mivel ért egyet vagy nem ért egyet, Đedović Handanović elmondta, hogy Szerbia érdeke az, hogy a NIS továbbra is rendesen működjön, a munkahelyek megmaradjanak, a finomító pedig továbbra is elegendő feldolgozási és termelési kapacitással működjön, ahogyan eddig is.
Mint mondta, az is fontos, hogy a NIS továbbra is nyereséges maradjon, képes legyen beruházásokat végrehajtani, és térségünk egyik legstabilabb vállalata maradjon.
„A tárgyalások összetettek, a mi dolgunk pedig az, hogy az állam számára a lehető legjobb megoldást alkudjuk ki, és javítsunk azon a helyzeten, amelyet 2008-ban kaptunk, amikor a NIS-t gyakorlatilag elajándékozták. Minden fél a saját érdekét védi, ami természetes. Könnyítő körülmény, hogy Magyarországgal az elmúlt évtizedek legjobb kapcsolatait ápoljuk, stratégiai partnerségben vagyunk, amely Aleksandar Vučić elnök és Orbán Viktor miniszterelnök jó kapcsolatára épül, és amelyet különösen az energetikai szektorban mélyítünk el infrastrukturális projektek és számos közös munka révén, például azon az áramtőzsdén keresztül, amelyet velük és a szlovénekkel közösen működtetünk” – magyarázta a miniszter.
Arra a kérdésre, hogy az eladásba beletartozik-e a Petrohemija, az olaj- és gázmezők, illetve hogy Szerbia a maga 34 százalékával ténylegesen a legnagyobb részvényes lesz-e, ha a MOL megosztja részesedését az ADNOC-kal, a miniszter azt mondta, hogy a Petrohemija, valamint a gáz- és olajmezők is a tárgyalások részét képezik, továbbá hogy tulajdonosváltás esetén a MOL irányítaná operatívan a NIS-t.
„Dolgozunk egy államközi megállapodáson, és Szerbiának vannak vörös vonalai, amelyeket nem lép át, mert ezek az ország energetikai biztonságát érintik. Emellett a pancsovai TE-TO is a tárgyalások egyik fontos pontja. Emlékeztetek arra is, hogy a tárgyalások lezárása után az európai szabályozó testületeknek is meg kell adniuk a jóváhagyásukat. A lényeg az, hogy a NIS kulcsfontosságú az országunk számára. Ez a válság világosan megmutatta ezt. A finomítónak is teljes kapacitással kell tovább működnie” – mondta.
Mint fogalmazott, röviden: a geopolitika diktálja az energetikai bizonytalanságot, a helyzet változékony, Szerbiának pedig erősítenie kell energetikai biztonságát.
Azzal kapcsolatban, hogy Szerbia számára mint a NIS tulajdonosának mi fontos az új MOL–ADNOC-megállapodásban, azt mondta, az elsődleges cél a szankciók feloldása.
„Emellett fontos, hogy megőrizzük a munkahelyeket, folytatódjanak a beruházások, és mindenekelőtt, hogy a pancsovai finomítóban a kőolajszármazékok gyártása és feldolgozása továbbra is elegendő kapacitással folyjon annak érdekében, hogy piacunk és a regionális piac rendszeres, zavartalan és megbízható ellátása biztosított legyen, hogy a NIS továbbra is a régió egyik legsikeresebb vállalata maradjon, és hozzájáruljon Szerbia költségvetéséhez” – mondta.
Hozzátette, hogy a második cél a szerb tulajdoni részesedés öt százalékkal való növelése, amivel nagyobb irányítási ellenőrzést és nagyobb befolyást szereznének a vállalat kulcsfontosságú döntéseire. Hozzátette, hogy ez a két cél szorosan összefügg, és a folyó tárgyalások során párhuzamosan dolgoznak mindkettő elérésén.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Arab Emírségekből származó vállalat egyáltalán még versenyben van-e, tekintettel a közel-keleti eseményekre és arra a finomítóra, amelyet kénytelenek voltak bezárni, Đedović azt mondta, hogy Vučić elnök meghívására kapcsolódtak be a tárgyalásokba.
„Van tapasztalatuk, erőforrásaik és tőkéjük, és tulajdonosi részesedésük jelentősen hozzájárulna a vállalat jobb működéséhez” – tette hozzá.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a NIS meddig bírhatja még az amerikai szankciókat és biztosíthatja a rendszeres üzemanyag-ellátást, illetve az állam meddig képes arra, hogy ne csökkentse további 40 százalékkal a jövedéki adót, a miniszter azt mondta, az állam megmutatta, hogy rendelkezik azokkal az eszközökkel és politikával, amelyekkel elfogadható árakon fenn tudja tartani a kőolajszármazékok stabil és teljes körű ellátását.
„Az elmúlt egy évben senkinek sem okozott gondot tankolni sem a legnagyobb városokban, sem a legkisebb falvakban. Ez hosszú távú politika, gondos tervezés, időbeni felkészülés és stratégiai megközelítés eredménye” – mondta a miniszter.

