Az évekig tartó szárnyalás után 2025-ben először fordult mínuszba a foglalkoztatottak száma Szerbiában. A közgazdászok szerint beigazolódott a félelem: az állami támogatásokkal becsábított multicégek az első nehézségnél fogják magukat és odébbállnak.
A Nova ekonomija elemzése szerint a szerb gazdasági modell, amely a bőkezű állami szubvenciókra és az olcsó munkaerőre épült, elérte a határait. A statisztikák könyörtelenek: 2024-hez képest 28 ezerrel csökkent a dolgozók száma, ami a rendszerváltás óta az első ilyen mértékű visszaesés a növekedési szakasz után.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A feldolgozóipar kapta a legnagyobb pofont
A leépítések nem egyenletesen oszlanak el, bizonyos szektorokat valósággal letarolt a válság:
Feldolgozóipar:
Itt a legdrámaibb a helyzet, 11 510 munkavállaló vesztette el az állását 2025-ben.
Mezőgazdaság:
A gazdák a második legveszélyeztetettebb réteg, de a kereskedelemben és a pénzügyi szektorban is jelentős a létszámcsökkenés.
Innováció:
Még a tudományos és technikai területeken is megállt a növekedés, ami a jövőre nézve aggasztó jel.
A szakértők szerint a kormány elhibázta a stratégiát. Ahelyett, hogy a hazai kkv-szektort erősítették volna, szinte minden forrást a külföldi „greenfield” beruházásokra fordítottak.
Sarita Bradaš (Központ a Méltányos Munkáért) rámutatott arra, hogy Szerbiában a fizetés már nem garancia a szegénység ellen. Minden negyedik dolgozó ember olyan háztartásban él, amelynek anyagi gondjai akadnak a hónap végére.
A Világbank adatai szerint minden harmadik szerbiai családot a azonnali elszegényedés fenyeget, ha csak egyetlen kereső is kiesik.
Mi várható 2026-ban?
A számok nem sok jót ígérnek:
1. Zuhanó befektetések: Míg tavaly januárban 239 millió euró közvetlen külföldi tőke érkezett, idén januárban ez mindössze 55 millióra olvadt.
2. Normalizálódó csúcsok: Az S&P hitelminősítő szerint a „könnyű sikerek” korszakának vége. A dráguló munkaerő és a globális politikai bizonytalanság (pl. az iráni konfliktus hatásai) miatt a befektetők óvatosabbak.
3. Politikai instabilitás: A belső feszültségek és a választási bizonytalanság tovább rontják a tőkevonzó képességet.
Szerbia már nem tudja kizárólag az „olcsó és támogatott” jelszóval eladni magát. Ha a kormány nem változtat a gazdasági modellen, 2026-ban a munkanélküliségi mutatók további romlására kell készülni.
