Vasárnap eldőlt, hogy a választók elsöprő többsége Magyar Péterre és a Tisza Pártra bízza az ország vezetését a következő négy évre, a rendszerváltás óta még egyetlen párt sem kapott ilyen nagy felhatalmazást. Hétfőn azonban közjogi értelemben még az égvilágon semmi nem változik, az új parlament és az új kormány megalakulásáig jó pár hetet kell várni. Az átmeneti időszakban rengeteg mindent megtehet a Fidesz kétharmados parlamenti többsége, és a kormány mozgástere sincs korlátozva az Országgyűlés alakuló üléséig. A Telex végigvett, hogy mi történik a választás napjától az új kormány megalakulásáig, és mire érdemes figyelni ebben az időszakban.
Az Alaptörvény szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök a választást követő harminc napon belüli időpontra, azaz legkésőbb május 12-ig hívja össze. Az már Sulyok Tamáson múlik, hogy a harminc napon belül mikor lesz az alakuló ülés, de praktikusan megvárja a választás jogerős végeredményét ezzel. Erre lehet, hogy még heteket kell várni, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az igazságügyi miniszter rendelete szerint legkésőbb május 4-ig állapítja meg a végeredményt. Négy éve április 3-án volt a választás, az NVB április 16-án állapította meg az eredményt, és május 2-ára hívta össze Áder János az alakuló ülést.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Itt tesz javaslatot a köztársasági elnök a miniszterelnök személyére az Országgyűlésnek.
A Tisza Párt kétharmados győzelme után nehezen elképzelhető, hogy Sulyok ne Magyar Pétert kérné fel miniszterelnöknek, a köztársasági elnök vasárnap Facebook-posztban már gratulált a Tisza Pártnak.
„1990 óta nem volt még arra példa, hogy az Országgyűlés nem választotta volna meg a köztársasági elnök által javasolt miniszterelnök-jelöltet” – mondta a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.
A vasárnapi eredményvárón Magyar felszólította Sulyok Tamást, hogy haladéktalanul kérje fel miniszterelnöknek, utána pedig távozzon a hivatalából. A kormánynak pedig azt üzente: az átmeneti időszakban ne kössön olyan szerződést, amely megkötné a következő kormány kezét.
Az alakuló ülésig bármit megszavazhat a fideszes parlamenti többség
A miniszterelnököt az új Országgyűlés választja meg az összes képviselő több mint felének szavazatával, a minisztereket pedig a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, ebbe már nincs beleszólása a parlamentnek. Az új kormány a miniszterek kinevezésével áll fel. Ez általában elég gyorsan megtörténik, négy éve május 16-án tette le a miniszterelnöki esküjét Orbán, és nyolc nappal később alakult meg az új kormány.
De mi történik addig? Az átmeneti időszakot két szakaszra érdemes bontani Novoszádek Nóra szerint. „Az új Országgyűlés megalakulásáig olyan, mintha minden a régiben menne. Ugyanazt csinálhatják az országgyűlési képviselők és a kormány, mint most.”
Ebben az időszakban bármilyen törvényt módosíthatnak, így akár olyan kétharmados jogszabályokhoz is hozzányúlhatnak, mint az Alaptörvény, a választási vagy költségvetési törvény.
Még ha ezt meg is tennék, a változtatás nem lenne hosszú életű. Mivel a Tisza Párt kétharmados felhatalmazást kapott a vasárnapi választáson, akár már az alakuló ülésen visszavonhatják azokat a döntéseket, amelyeket a mostani, fideszes többségű parlament hozott a választás napja után.
Az átmeneti időszak következő fontos időpontja a parlament alakuló ülése. Ettől kezdve az Orbán-kormány ügyvezetőként működik az új kormány hivatalba lépéséig. Ebben az időszakban már korlátozott jogosítványai vannak a kabinetnek: nem köthet nemzetközi szerződést, kormányrendeletet pedig csak törvény felhatalmazása alapján, „halaszthatatlan esetben” alkothat.
A teljes cikk a Telexen olvasható.
Sulyok Tamás köztársasági elnök (Fotó: Facebook)
