Ahogy közeledik a jó idő, sokan választanak szabadtéri programot, mely nem egyszer tűzgyújtással jár. A nyári forróság a maga aszályos periódusával hatalmas kockázatot rejt magában, melyhez néha elég csak egy eldobott cigarettacsikk, hogy a száraz aljnövényzet lángba boruljon. A belgrádi Modern Készségek Központjának (CMV) Ne gyújts tüzet projektje keretében készült kutatásából kiderül, Szabadkán az elmúlt tíz évben, azaz 2013 és 2023 között összesen 2791 szabadtéri tüzet jegyeztek fel Szabadkán.
Az elemzés szerint Szabadka pozitív példának számít az önkéntes tűzoltó egyesületek támogatásában a rendszeres költségvetési társfinanszírozás révén, ugyanakkor jelentős infrastrukturális kihívásokkal is szembesül.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A város területének mintegy 60 százalékát nem fedi le tűzcsap-hálózat, miközben a szabadkai homokvidéken a nem megfelelő tűzvédelmi úthálózat tovább nehezíti a tűzoltók időben történő beavatkozását – áll az elemzésben.
Miloš Đajić, a központ képviselője a Magločistač portálnak nyilatkozva úgy értékelte, hogy Szabadka azon városok közé tartozik, amelyeket különösen sújtanak a klímaváltozások, és hangsúlyozta, hogy mielőbb be kell fejezni a tűzvédelem területére vonatkozó tervezési dokumentációt, tekintettel arra, hogy a városnak az idei évig nem volt kidolgozott tűzvédelmi terve.
A fejlesztési lehetőségek között javasolták korszerű technológiák bevezetését, beleértve drónokat, szenzorokat és mesterséges intelligencián alapuló rendszereket a tüzek korai észlelésére, valamint megfigyelőtornyok építését.
Hozzátette, hogy ajánlott az oktatási intézményekkel és szervezetekkel való együttműködés erősítése is a tűzmegelőzéssel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében.
Szerbia szintjén az adatok azt mutatják, hogy 2025 az egyik legkritikusabb év volt, több mint 28 000 szabadtéri tűzesettel. A nyári hónapokban történt az összes beavatkozás közel 60 százaléka, a rekordot pedig júliusban jegyezték 3538 tűzzel, míg július 7-én egyetlen nap alatt 628 tüzet regisztráltak.
A CMV kutatása szerint a tüzek leggyakoribb oka az emberi tényező, elsősorban a tarló, a fű és a hulladék égetése – a jogszabályi tilalom ellenére –, továbbá kockázatot jelentenek a hibás mezőgazdasági gépek és a figyelmetlenség, például a cigarettacsikkek eldobása.
Külön problémát jelentenek a vidéki területek, ahol a tájékozottság és a megelőzési, illetve reagálási kapacitások korlátozottak, ami hozzájárul a falusi közösségekben tapasztalható nagyobb számú tűzesethez.
A CMV azt javasolja, hogy az új helyi védelmi tervekbe integrálják a korszerű korai észlelési rendszereket, javítsák az együttműködést a közvállalatokkal a területek karbantartásában, valamint dolgozzanak ki folyamatos, többnyelvű lakossági tájékoztató kampányokat a tűzesetek kockázatairól és megelőzéséről.
Fotó: Patrick Pleul/ dpa
