„Együtt szabadítottuk fel Magyarországot” – mondta Magyar Péter a támogatóinak, Orbán Viktor miniszterelnök pedig elismerte vereségét. A nemzetközi sajtó soha nem látott odafigyeléssel viszonyult a magyarországi parlamenti választásokhoz és rendkívüli megkönnyebbüléssel nyugtázta az eredményt. Mivel Donald Trump és Vlagyimir Putyin pillanatok alatt ejtette leghűségesebb uniós csatlósát („Nem volt a barátunk…” – mondta pl. Peszkov, Trump pedig elfutott az újságírói kérdés elől), a megfigyelők szerint Orbán bukása az autokráciát visszavezető populizmus hanyatlását is előrevetítheti. A hétvégét még egy kudarc jellemezte: Az Orbán mellett kampányoló amerikai alelnök Budapestről Pakisztánba sietett az Iránnal való tárgyalásokra, majd onnan is eredménytelenül kullogott haza – neki is egyre sötétebb jövőt jósolnak. – Átlapoztuk a világsajtót New Yorktól Tokióig, Oslótól Madridig és Mexikóvárostól Sanghajig

Magyar parlamenti választások

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

„Trump és Putyin elvesztette a választásokat Magyarországon” – írja a varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példányszámú lengyel bal-liberális napilap, majd így folytatja:

„Budapestről jelzést küldenek a világnak: az autokraták előretörése megállítható. Egy ideális autoriter állammodellnek kellett volna kialakulnia a Balatonnál. Ma már világos: a rendszer, amelynek modellként kellett volna szolgálnia mások számára, egy választással megdönthető. A választási csalás, a mindenütt jelenlévő propaganda, az osztogatás, sőt még az atomhatalmak támogatása is haszontalan, amikor az emberek általában rájönnek, hogy elegük van a kormányból. A világ tanulhat a magyaroktól.”

Az oslói Verdens Gang című független napilap is osztja ezt a pozitív nézetet:

„Orbán Viktor hatalmi ideje lejárt. Sem Trump, sem Putyin nem tudták megmenteni a választók akaratától. Ehelyett elsöprő többséggel Magyar Pétert választották, mert sikerült mozgósítania Orbán ellen. De Magyar Péter nemcsak győzött, hanem kétharmados többséggel is rendelkezik majd. Ez lehetővé teszi számára, hogy megváltoztassa azt a rendszert, amelyet Orbán Viktor az elmúlt 16 évben felépített.”

Ez a győzelem azonban azt is jelenti, hogy Magyar Péterre most rengeteg munka vár – ettől tart a bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap:

„Nemcsak Magyarország és a következő kormány előtt áll rengeteg kihívás – azért is, mert Orbán annyi választási ígéretet tett, hogy a 2026-ra tervezett költségvetési hiány több mint 40 százalékát már februárra elérték. Az EU-nak is résen kell lennie: továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy az állítólagosan hazafias populisták kapuként szolgálnak Oroszország és az USA globális hatalmi ambíciói számára. És nem csak Magyarországon.”

A tokiói Asahi Shimbun című, 1879-ben alapított, reggel 5,1 millió és este 1,55 millió példányszámú, a világ harmadik legnagyobb közép-baloldali, liberális napilapjának vendégkommentátora nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Magyar Péter drasztikus intézkedésekhez folyamodik:

„A közel húsz év alatt felhalmozódott szemét – az igazságszolgáltatástól a médiáig – eltávolításához még egy demokratikusan megválasztott Magyar Péternek is tekintélyelvű módszereket kell alkalmaznia. Magyarországon nemcsak a politikusok, hanem számos bíró és újságíró is Orbán befolyása alatt áll. Hogy minden elégedetlenség magját csírájában elfojtsa, Magyar Péternek néha kemény vonalat kell képviselnie. Európa számára fontos, hogy megértést tanúsítson a dilemmájával szemben, és támogassa az ország újrademokratizálását.”

A malmői Sydsvenskan című független liberális napilap más okokból is szkeptikus:

„Győzelmi beszédében Magyar Péter világossá tette, hogy Magyarországot vissza kell hozni Európa szívébe. De ő konzervatív politikus, nacionalistának vallja magát, és eredetileg Orbán Fidesz pártjának tagja volt. Amikor az új kormány bemutatja programját, sok liberális reménykedő csalódhat benne.”

Brutális vereséget szenvedett a Fidesz-KDNP, Magyar Péter alakíthat kormányt a parlamenti választás után. A Tisza Párt kétharmaddal győzött, Orbán Viktor és társai az utolsó pillanatig hazudtak a saját híveiknek, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„»Az imént Orbán Viktor miniszterelnök úr telefonon gratulált a győzelmünkhöz« – írta ki közösségi oldalára vasárnap este negyed tízkor Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. Noha még csak bő két óra telt el az urnazárás óta, ekkorra már elég egyértelműen kiderült, a Fidesz-KDNP brutális vereséget szenved a parlamenti választáson. […]

Várható volt egy ilyen eredmény, az elmúlt hetekben látszott a kormánypárti megszólalókon is, hogy tudják, nagy a baj, ennek ellenére az utolsó pillanatig hazudtak a híveiknek […].

Erre az eredményre senki sem számított, ez a legoptimistább előrejelzéseket is felülmúlta – értékelte a választás eredményét a Népszavának Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője. A kétharmados felhatalmazás óriási lehetőséget ad a Tiszának, hiszen teljesen jogszerű eszközökkel le tudja bontani azokat a korlátokat, amelyeket a Fidesz a maga védelmére emelt: le lehet váltani például a legfőbb ügyészt és az Állami Számvevőszék elnökét és még sok más intézményvezetőt […].”

Figyelmeztetés Amerika jobboldalának. Magyar Péter magyarországi választási győzelméről a New York-i Wall Street Journal című, 1889 óta megjelenő, elsősorban amerikai gazdasági és nemzetközi üzleti témákkal, valamint pénzügyi hírekkel és rémákkal foglalkozó, a republikánusokhoz húzó, konzervatív napilap ezt írja:

„Talán Orbán Viktor Magyarországa nem példaértékű az amerikai konzervatív tábor számára. Vasárnap a magyarok elsöprő többséggel megszavazták a miniszterelnök és Fidesz pártjának eltávolítását 16 évi hatalom után, ami tanulság a republikánusok számára. […] Magyar Péter győzelme, bármennyire is nehezen hihető, csalódás lesz mind Vlagyimir Putyin, mind Trump elnök számára. Orbán a Kreml kegyence, és többször is megpróbálta aláásni az EU Ukrajna iránti támogatását. Magyar Péter el akarja vezetni Magyarországot Oroszországtól Európa felé, ami egy olyan korrekció, ami az amerikai érdekeket szolgálná. […] A Trump-adminisztráció jól tenné, ha felhagyna Orbán iránti rajongásával, és Magyar Péterrel együttműködve próbálkozna sikeresnek lenni. A választás figyelmeztetés azoknak az amerikai jobboldaliaknak is, akik úgy vélik, hogy a jövedelemújraelosztás és az iparpolitika a tartós konzervatív többséghez vezető út.”

Az amerikai jobboldaliak úgy vélik, a jövedelemújraelosztás és az iparpolitika a tartós konzervatív többséghez vezető út. Trump értékes szövetségest veszített. A magyarországi parlamenti választásokról a londoni Financial Times című liberális-konzervatív napilap ezt írja:

„Orbán Viktor veresége Magyarországon túl is visszhangra talál. A nyugati liberálisok és az Európa-pártiak számára ez egy olyan pillanat, amelyet értékelni kell a kontinens nacionalista populizmus felé sodródó  borúlátás közepette. Orbánt, az illiberális demokrácia úttörőjét megbuktatták, és elhárítottak egy akadályt az EU-s döntéshozatal elől. Magyar Péter néha nacionalistának hangzik. Ellenzi a bevándorlást, és megtagadja, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának. Mégis megígérte, hogy helyreállítja az együttműködést az EU-val, nem utolsósorban azért, hogy biztosítsa a 18 milliárd eurós EU-alapot, amelyet Brüsszel a jogállamiság hiányosságai miatt befagyasztott. Kijelentette továbbá, hogy támogatja az EU 90 milliárd eurós Ukrajnának nyújtott hitelét. Kijev a választások legnagyobb nyertese Magyarországon kívül, míg Moszkva a legnagyobb vesztes, hisz Orbán a Kreml leghasznosabb szövetségese volt az EU-n belül, ami késéseket, megosztottságot és bénultságot okozott. Donald Trump amerikai elnök is elveszített egy értékes ideológiai szövetségest, a keresztény nacionalizmus kampánytársát.”

A baloldaliak nehéz szívvel szavaztak rá. Ugyanebben a témában a bécsi  Die Presse című keresztény-demokrata konzervatív napilap ezt írja:

„Magyar Péter konzervatív hazafi. A baloldaliak nehéz szívvel szavaztak rá, abban a reményben, hogy végre megszabadulnak Orbántól. Ugyanakkor Európa-párti irányt ígért, ezzel visszhangozva a magyarok többségi véleményét, akik Orbán Brüsszel elleni évek óta tartó verbális támadásai ellenére is örülnek az EU-tagságnak. Az EU számára Orbán veresége jó hír. Az elmúlt években a magyar miniszterelnök többször is blokkolta az EU döntéseket, hogy előnyökre tegyen szert saját maga számára, és szívességet tegyen moszkvai vagy pekingi barátainak. […] Az európai jobboldali populisták elveszítik aduászukat a hatalmi emelőkben. A jövőben valószínűleg kétszer is meggondolják majd, mielőtt Donald Trumpra vetik magukat. Úgy tűnik, hogy a hozzá való közelség nem hoz szavazatokat Európában; sőt, éppen ellenkezőleg. Még Olaszország miniszterelnöke, Meloni is már eltávolodik tőle.”

Orbán Viktor vereségét követően nemzetközi szövetségesei pragmatikus megközelítést alkalmaznak, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„El kell fogadni azt, amin nem lehet változtatni: ez volt Oroszország, Kína és Grúzia reakciója a Tisza-párt magyarországi választási sikerére. Mindhárom ország számára Orbán Viktor volt a legfontosabb partner az EU-ban. Bonyolította a dolgokat, lassított, blokkolta az Oroszország elleni szankciókat és az Ukrajnának nyújtott segélyeket, terjesztette a Kreml narratíváit, sőt, Vlagyimir Putyin orosz vezetőt is meglátogatta a Kremlben a 2022-es ukrajnai invázió után. Moszkva nyíltan Orbán mellett kampányolt.

Ahogy az gyakran lenni szokott a Kreml számára rossz hírekkel, Putyin szóvivője kezdetben hallgatott Orbán vereségének híréről, csak hétfőn délben kommentálta azt a jelenlegi kérdésekről szóló szokásos sajtótájékoztatóján. »Magyarország meghozta a döntést« – mondta Dmitrij Peszkov, és hozzátette, hogy tiszteletben tartják azt, és bíznak benne, hogy »folytatni fogjuk a nagyon pragmatikus kapcsolatainkat Magyarország új vezetésével«. Hangsúlyozta, hogy ez a kapcsolat kölcsönösen előnyös. Magyarország nemcsak ideológiai és politikai szempontból fontos Oroszország számára, hanem olaj- és gázpiacként, valamint az EU-ba vezető pénzügyi csatornaként is, különösen az Oroszországban működő magyar OTP bankon keresztül.

Korábbi esetekben, amikor fontos partnerek hagyták el Magyarországot, Moszkva megpróbálta bagatellizálni a következményeket, hogy megegyezésre jusson az utódaikkal. Peszkov például kijelentette, hogy nem hiszi, hogy a magyar választások eredménye befolyásolná az »orosz-ukrán konfliktus alakulásának kilátásait«. Ezeket »eltérő folyamatoknak« nevezte, és hozzátette, hogy az Orbán által blokkolt 90 milliárd eurós ukrán hitelről szóló döntést »Brüsszelben fogják meghozni«.

A pragmatizmus Pekingben is téma volt. A Külügyminisztérium szóvivője gratulált Tiszának a győzelméhez, és kifejezte hajlandóságát »pragmatikus együttműködésre« a »kölcsönös előnyök« érdekében. Orbán alatt Magyarország szorosabb kapcsolatokat épített ki Kínával, mint bármely más EU-tagállam; kínai elektromos autó- és akkumulátorgyártók, valamint a Huawei telekommunikációs óriás több milliárd eurót fektetett ott be. Orbán többször is lobbizott Peking érdekeiért Brüsszelben.

A grúz rezsim is gratulált a választás győztesének, Magyar Péternek, és a folytonosság hangsúlyozására törekedett: Grúziát és Magyarországot »hosszú barátság és partnerség« köti össze, ami »kétségtelenül folytatódni fog«. […] Grúzia kormányzópártja számára, amely csak a választási manipuláció és az elfojtott tüntetések révén tudta megtartani hatalmát 2024-ben, Orbán nemcsak az EU-n belüli támogatóként, hanem egy másfajta Nyugat, egy illiberális és autoriter Nyugat modelljeként is fontos volt. Ennek megfelelően Grúzia üldözött ellenzéke ünnepelte ennek az alternatív modellnek a végét.

A grúz kormány megbuktatott ellenzéke ünnepelte ennek az alternatív víziónak a végét. Donald Trump amerikai elnök kezdetben tartózkodott attól, hogy kommentálja szövetségese európai választási vereségét. Ő nemcsak támogatta Orbánt, hanem közvetlenül is megszólította a miniszterelnök támogatóit a kampány utolsó szakaszában: elküldte alelnökét, J.D. Vance-t egy budapesti Orbán-gyűlésre, és maga is beszélt vele telefonon.

Az amerikai demokraták számára Orbán veresége egyben előjel is a novemberi kongresszusi választásokra nézve: »Vigyázz, Donald Trump, a diktátorjelöltek lehúzzák a kegyeiket« – mondta Chuck Schumer, a szenátusi kisebbségi vezető. Hakeem Jeffries, Schumer képviselőházi kollégája azt is mondta, hogy a budapesti »tekintélyelvű jobboldal« után a MAGA [Make America Great Again azaz Tedd Amerikát ismét naggyá] szélsőségesei is következnek novemberben. Roger Wicker republikánus szenátor ezzel szemben a választási eredményt a magyarok Putyin-elutasításának kifejeződéseként tekintette.”

A magyar parlamenti választásokon az Európa-párti Magyar Péter győzelmét követően a varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap ezt írja:

„A Fidesz párt és Orbán Viktor veresége azt mutatja, hogy még egy zárt rendszer is átalakítható demokratikusan. A magyarok maguk mögött hagyták a félelmet és az elmaradottságot, és Magyar Pétert, a lelkesedést és a szabadságot választották, annak ellenére, hogy az új kormány nehéz újjáépítési úttal néz szembe. A szabadságszeretetre épülő liberális demokrácia bebizonyította fölényét egy illiberális rendszerrel szemben, amely egyre inkább zsarnoksággá alakult.”

„Az Európai Unió számára Orbán Viktor távozása évek óta a legörvendetesebb fejlemény” – írja a dublini Irish Times című protestáns nacionalista, most liberális-progresszív napilap és így folytatja:

„Magyarország az EU alkalmi zavarkeltő tényezőjéből közvetlen fenyegetéssé vált. A választási eredmény egyik első következménye valószínűleg az Ukrajnának nyújtott, régóta esedékes milliárdos EU-segély jóváhagyása lesz. Az is megkönnyebbülést hozhat, hogy a következő többéves uniós költségvetést Orbán nélkül, a tárgyalóasztalnál tervezik kidolgozni.”

A madridi El País című közép-baloldali napilap óva int attól, hogy azt feltételezzük, Orbán veresége után Brüsszelben minden probléma megoldódott:

„Az EU megszabadult egy olyan kormánytól, amelynek veszélye nem annyira – vagy legalábbis nem csak – a politikájában, hanem az Unión belüli felforgató tevékenységében rejlett, ahol Budapest korábban olyan vezető személyiségek szolgálatába állította magát, mint Putyin, a Kreml vezetője vagy Trump, az Egyesült Államok elnöke. Orbán távozása nagyrészt megszünteti ezt a belső fenyegetést, de semmiképpen sem oldja meg az Európai Unió előtt álló főbb kihívásokat.”

A londoni The Independent című liberális digitális napilap meg van győződve arról, hogy Magyar Péter nem fogja Orbánhoz hasonlóan megakadályozni az EU-s segélyeket Ukrajnának:

„Magyarország leendő miniszterelnöke nem liberális – egykor Orbán Viktor támogatója volt –, de igazi magyar hazafi, és megérti, hogy országának nincs jövője, ha ismét Oroszország vazallusállama lesz. Az ukránok új, értékes szövetségesre találtak. Körülbelül 90 milliárd eurónyi EU-hitelt lehet most átadni Kijevnek.”

„Magyarország alatt nem várhatók jelentős változások az Oroszországgal és Ukrajnával szembeni politikában” – írja a moszkvai Kommerszant című liberális gazdasági napilap:

„A Kijevvel való barátság és a Moszkvával való szakítás ellentmond az ország nemzeti érdekeinek. Magyarország számos álláspontja változatlan. Magyar Péter ellenzi az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat és az EU-csatlakozását, és megérti, hogy az orosz energiaforrások hirtelen elvesztése súlyos csapás lenne Magyarország számára. Ezért valószínűleg Orbánhoz hasonlóan megpróbálja majd helyreállítani a Druzsba olajvezeték működését.”

A stockholmi Dagens Industri című gazdasági napilap attól tart, hogy Magyar Péter még mindig számos akadállyal néz szembe:

„Először is, a hatalomátadásnak zökkenőmentesen kell mennie, mert ha Orbán akarja, még mindig sok akadályt emelhet. Aztán Magyar Péternek teljesítenie kell választási ígéreteit, és különösen a korrupció elleni küzdelem bizonyulhat nehéznek. Az ideológiai átrendeződés reményeit sem szabad túl nagyra fűzni. Magyar Péter maga is korábban a Fideszhez tartozott. Bár Európa-pártinak és liberális-konzervatívnak tartják, programjával kapcsolatban még mindig sok a megválaszolatlan kérdés.”

A mexikói La Razón című napilap tisztázza:

„Orbán veresége nem jelent automatikusan teljes fordulatot. Magyarország azonban fontos tanulsággal szolgál. Még egy olyan rezsim is összeomolhat, amely minden mozgásteret korlátoz, amikor a korrupció túlságosan nyilvánvalóvá válik, a gazdaság veszít a lendületéből, és a populista retorika már nem meggyőző. Néha évekbe telik, mire ez megtörténik – de nagyon gyorsan is megtörténhet.”

A sanghaji Jiefang Ribao című állami napilap meg van győződve erről:

„A budapesti politikai földrengés és az ezzel járó hatalomváltás kétségtelenül megváltoztatja a geopolitikai helyzetet. Nem zárható ki a magyar-orosz kapcsolatok teljes megfordulása, bár Budapestnek ekkor sürgősen új energiaszállítókra lenne szüksége. Az Orbán-kormány alatt Magyarország és Kína között fennálló nagyon jó gazdasági kapcsolatokat illetően még kérdéses, hogy az új kormány átveszi-e Brüsszel szigorúbb álláspontját Pekinggel szemben, ami elidegenítheti a kínai befektetőket.”

„Párhuzam vonható Orbán választási veresége és Donald Trump bukása között” – jegyzi meg az isztambuli ​​Cumhuriyet című kemalista, balközép napilap, utalva az amerikai elnök csökkenő népszerűségére:

„Alelnöke, J. D. Vance magyarországi látogatása, Orbán iránti lelkesedése és a rá leadott szavazatokért való könyörgés politikai ostobaság volt. Mire gondoltak? Hogy a magyarok azt fogják mondani: ha az USA ezt akarja, akkor biztosan helyes Orbánra szavazni? Éppen tegnap mondta a pápa, hogy nem fél Trumptól. Vajon a világ belépett-e az autoriter és autokratikus vezetők összeomlásának szakaszába?”

Lapszemle. Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)