A szabadkai Inspira Hubban megrendezték a Magločistač portál „A szabadság ára” című kerekasztal-beszélgetését, amelyen bemutatták a vajdasági Európa-ellenes hangulat hátterét vizsgáló kutatás eredményeit. A kutatás 840 válaszadót ölelt fel Vajdaság több városából és településéről, és célja pedig a nem végleges előrejelzések megfogalmazása volt, sokkal inkább az attitűdök közötti összefüggések feltárása.
„A legfontosabb eredmény az, hogy az Európa-ellenes attitűd nem önálló, elszigetelt álláspont, hanem összefügg a politikai cinizmussal, az ostromlott mentalitással, a nemzetközi intézményekbe vetett bizalmatlansággal és az autoritarizmussal, ugyanakkor a hazai politikai intézményekbe vetett bizalommal is. Azok a válaszadók, akik Európa-ellenes nézeteket vallanak, bíznak a kormányban és a parlamentben, de nem bíznak az európai és nemzetközi intézményekben. Ennek alapja a külvilág ellenséges és fenyegetőként való észlelése. Ez az attitűd nem új, nehezen változik, és egy tartós orientációt jelent, amely a válaszadók körülbelül egyharmadánál jelen van” – emelte ki a kutatás kulcsmegállapítását dr. Jasminka Dulić szociológus.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Mirana Dmitrović, a Magločistač portál főszerkesztője emlékeztetett arra, hogy a projektet azzal a céllal indították el, hogy dokumentálják a társadalomban zajló változásokat és a polgárok személyes beszámolóit az elmélyülő válság körülményei között.
„Szerettük volna rögzíteni, mi történik a mindennapi életben, és hogyan élik meg az emberek azt a társadalmat, amelyben élnek. Ezek a beszámolók azt mutatják, hogy sokan nyomással szembesülnek amiatt, hogy felemelték a hangjukat a szabadságért és a választás jogáért” – mondta Dmitrović.
Bemutattak konkrét adatokat is, amelyek tovább szemléltetik ezeknek a nézeteknek a mélységét.
A válaszadók 91,4 százaléka úgy véli, hogy a politikusok többet ígérnek, mint amennyit teljesíteni tudnak, míg 90,4 százalék szerint a parlamenti helyekhez kapcsolatok és ismeretségek révén lehet hozzájutni. A megkérdezettek 86,4 százaléka úgy gondolja, hogy a politikusok elsősorban saját érdekeiket szolgálják, és 89,3 százalék szerint a képviselők inkább a hatalmi csoportok érdekeit képviselik, mint az állampolgárokét.
Ezzel egy időben a válaszadók 70,4 százaléka úgy véli, hogy az átlagpolgároknak semmilyen befolyásuk nincs a kormány politikájára, míg közel a felük úgy gondolja, hogy egyetlen politikai pártban sem szabad megbízni.
A külvilág megítélését illetően az eredmények erőteljes ostromlott mentalitást mutatnak: a válaszadók 74,2 százaléka úgy véli, hogy az állandó veszélyek miatt felül kell emelkedni a belső nézeteltéréseken, míg közel a felük szerint csak az egység képes megvédeni a társadalmat a külső ellenségektől.
Az intézményekbe vetett bizalomra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a legnagyobb bizalmat a Szerbiai Hadsereg élvezi, míg a nemzetközi szervezetek és az Európai Unió jóval alacsonyabb szinten állnak, ami tovább erősíti a hazai és külföldi szereplőkhöz való viszony közötti jelentős különbséget.
A beszélgetésen dr. Jasminka Dulić mellett felszólalt Tatjana Perić nemzetközi emberi jogi szakértő és Nenad Gojković egyetemista is, a moderátor pedig Mirana Dmitrović volt.
Az Inspira Hubban bemutatott kutatás rámutat a társadalomban mélyen gyökerező bizalmatlanság és fenyegetettségérzet mintázatára, amelyben a politikai cinizmus és a külső fenyegetés érzékelése kéz a kézben jár. Ilyen környezetben az Európai Unióhoz való viszony nem elszigetelt politikai álláspontként alakul ki, hanem egy tágabb társadalmi kép részeként, amelyben a polgárok egyszerre veszítik el a rendszerbe vetett bizalmukat, miközben biztonságot keresnek a zártabb, defenzív narratívákban.
Fotó: SZMSZ
