A szív- és érrendszeri betegségek továbbra is a vezető halálokok Szerbiában, és az orvosokat különösen aggasztja a szívinfarktusok növekvő száma a fiatalabb betegek körében. Dr. Ivan Ilić docens, belgyógyász-kardiológus elmagyarázta, hogy a fő okok a helytelen életmódbeli szokások, valamint a koleszterin és más kockázati tényezők elégtelen kontrollja.
A szív- és érrendszeri betegségek továbbra is a vezető halálokok Szerbiában, és különösen aggasztó a fiatalok körében egyre gyakoribb infarktusok trendje.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Szerbia a nagyon magas kardiovaszkuláris kockázatú országok közé tartozik, Ukrajnával, Moldovával, Litvániával és Magyarországgal együtt. Ezt a képet tovább erősíti a koszorúér-betegségek miatti magas halálozási arány” – mondta az interjúban dr. Ivan Ilić, a belgrádi Dedinje Kardiovaszkuláris Intézet kardiológusa.
Mint elmondta, a mindennapi klinikai gyakorlatban egyre több olyan beteggel találkoznak, akik fiatalabb életkorban kapnak infarktust, gyakran már kialakult szövődményekkel.
„Az okok sokrétűek: a megelőzés és az egészséges életmód jelentőségének hiányos ismeretétől kezdve a modern életmód következményeiig. Bár nő azok száma, akik sportolnak, ezzel párhuzamosan nő azoké is, akik mozgásszegény életet élnek, helytelenül táplálkoznak és krónikus stressznek vannak kitéve. Ehhez hozzájárul a széles körben elterjedt dohányzás, valamint a vérnyomás, a vércukor- és vérzsírszintek elégtelen ellenőrzése. Mindez növeli a magas kardiovaszkuláris kockázatú emberek számát, és egyre több fiatalnál vezet szívinfarktushoz, leggyakrabban a koszorúér hirtelen elzáródása miatt.”
A szívrohamok többsége megelőzhető
„A szívinfarktus a koszorúér hirtelen elzáródása, amely a szívizmot vérrel és oxigénnel látja el. Az érintett szívizomrész oxigénhiány miatt elhal. Az elzáródást általában az érfal megrepedése okozza, ahol ateroszklerotikus plakk található, amely koleszterinből, gyulladásos sejtekből és kollagénből áll. Az érelmeszesedés folyamata nagyon korán, már gyermekkorban elkezdődik, és nem tekinthető normális öregedési folyamatnak. Ezt a folyamatot a magas LDL („rossz”) koleszterinszint, az alacsony HDL („jó”) koleszterinszint, a magas vérnyomás, a magas vércukorszint, valamint a helytelen életmód, a dohányzás, az elhízás és a mozgáshiány segíti elő” – magyarázta.
Érdekességként megemlítette, hogy a Bolívia elszigetelt területein élő őslakos törzseknél gyakorlatilag nem fordul elő érelmeszesedés, mivel nem találkoznak a modern életmód hatásaival, például a feldolgozott élelmiszerekkel, a szennyezéssel és a stresszel. Életük fontos része a fizikai aktivitás és a növényi alapú, alacsony zsírtartalmú étrend, valamint az alacsony LDL-koleszterinszint.
Ez azt mutatja, hogy megfelelő megelőzéssel már fiatal kortól csökkenthető az érelmeszesedés kialakulása és ezzel a szívinfarktus kockázata is. Bár az örökletes tényezőkön nem lehet változtatni, az életmódbeli kockázatok befolyásolásával jelentősen csökkenthető a rizikó.
A megelőzés alapjai a kalóriaszegény, telített zsírokban szegény étrend, a rendszeres fizikai aktivitás, a dohányzás abbahagyása, valamint a vérzsírok és vércukorszint rendszeres ellenőrzése.
Kockázati tényezők
A kardiológus rámutatott, bár az emberek többsége tudja, hogy a dohányzás káros, és hogy a magas vérnyomás, valamint a cukorbetegség veszélyes, ugyanakkor a koleszterinszint-zavarokat gyakran nem ismerik fel időben, pedig ezek számos betegséghez kapcsolódnak, nemcsak a klasszikus szívinfarktushoz, hanem például demenciához, szívritmuszavarokhoz, veseproblémákhoz vagy érszűkületekhez is.
Hozzátette, hogy kulturális okok, tévhitek és az ismeretek hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy a koleszterin szerepét alábecsülik. Gyakori tévhit például, hogy az alacsony koleszterinszint káros, holott ennek nincs tudományos alapja.
„Az első lépés szó szerint egy lépés: mozogjanak. A fizikai aktivitás az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb megelőzési eszköz. Emellett érdemes már holnap megmérni a vérzsírszinteket, és elkezdeni a tudatos megelőzést az egészség megőrzése érdekében” – zárta dr. Ilić.
Fotó: pixabay
