Az európaiak egyre tovább élnek, az Európai Unióban a várható átlagos élettartam pedig elérte a 81,5 évet. Bár ez általánosságban kiváló hír, komoly nyomást gyakorol a jelenlegi nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára. Egyre kevesebb aktív dolgozó tart el egyre több nyugdíjast, ezért sok ország egy elkerülhetetlen, ám népszerűtlen megoldás felé fordul: a munkában töltött idő meghosszabbításáról dönt.
Az OECD előrejelzése szerint 2060-ra az Európai Unióban a nyugdíjkorhatár megközelíti a 67 évet, és több országban a 70 évet is meghaladja majd.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Íme, hogyan néz ki a nyugdíjreformok térképe világszerte, és mire számíthatunk a közeljövőben.
Európai „rekorderek”: kik dolgoznak majd a legtovább
Dánia (70 év): Abszolút rekord Európában. A dán parlament elfogadta azt a szabályozást, amely a 1970. december 31. után születettek esetében 70 évre emeli a nyugdíjkorhatárt. A dán rendszer a várható élettartamhoz kötött, és ötévente felülvizsgálják.
Görögország (68,5 év): A szigorú reformok miatt várhatóan 2030-ra a görögök 68,5 évesen vonulnak majd nyugdíjba, ami akkor fél évvel több lesz, mint Dániában.
Írország (68 év): 2028-ig fokozatosan 68 évre emeli a nyugdíjkorhatárt.
Németország (67 év): A korhatár évről évre fokozatosan emelkedik, és 2031-re éri el a 67 évet. Németország gazdasági minisztere, Katherina Reiche nemrég azt javasolta, hogy a jövőben a korhatárt kötelezően kössék a várható élettartam növekedéséhez, ami még hosszabb munkában töltött időt jelentene a fiatalabb generációk számára.
A világ új modelleket próbál ki
Magyarország: 2026. január 1-jétől megszűnik a korábbi szigorú nyugdíjkorhatár. Nem lesz kötelező betölteni a 65 évet, hanem az egyének egészségi állapotuktól és anyagi helyzetüktől függően szabadon dönthetnek a nyugdíjba vonulás idejéről, feltéve, hogy legalább 20 év szolgálati idővel rendelkeznek a teljes nyugdíjhoz.
Japán: Bár a japán társadalom az egyik legidősebb a világon, a törvényes nyugdíjkorhatár továbbra is 60 év. Ugyanakkor a vállalatok bevezették az úgynevezett „újrafoglalkoztatás nyugdíj után” rendszerét, amelynek keretében a dolgozók 60 éves koruk után új szerződéseket kötnek, és így 65 éves korukig dolgozhatnak. Ez csökkenti a cégek költségeit, miközben nem veszélyezteti a fiatalok foglalkoztatását. A munkavállalók azonban figyelmeztetnek, hogy ez a rendszer igazságtalan.
Más országokban komoly társadalmi ellenállásba ütköznek a reformok. Franciaországban a Nemzetgyűlés nemrég megszavazta a vitatott nyugdíjreform-törvény felfüggesztését, amely a korhatárt 62-ről 64 évre emelte volna. Ez a döntés gyakorlatilag 62 év és 9 hónapon „befagyasztja” a nyugdíjkorhatárt, legalábbis a 2027-es elnökválasztás utánig.
Mit jelent ez az állampolgárok számára?
Bár a közgazdászok szerint a nyugdíjkorhatár emelése közvetlenül hozzájárul az államháztartás stabilitásához és tehermentesíti a költségvetést, a munkavállalók arra figyelmeztetnek, hogy a rendszer nem igazságos. Az, hogy az európaiak tovább élnek, nem jelenti feltétlenül azt, hogy tovább maradnak egészségesek és munkaképesek.
A fizikailag megterhelő munkát végzők kiemelik, hogy szinte lehetetlen 70 éves korig nehéz munkát végezni komoly egészségügyi következmények nélkül. Ezért egyre többen sürgetik a differenciált nyugdíjrendszerek és korhatárok bevezetését, a foglalkozások jellegétől függően.
