Vladan Đokić, a Belgrádi Egyetem rektora, hétfőn Brüsszelbe utazott, ahol találkozott az Európai Bizottság bővítési biztosával, Marta Kos-szal. Ez volt az első alkalom, hogy Đokić európai uniós tisztségviselővel egyeztetett, ami elegendő okot adott arra, hogy röviddel a találkozó után megszólaljon Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić is.
Zoran Stojiljković professzor a Nova számára úgy értékelte, hogy a brüsszeli látogatás annak a jele, hogy az EU köreiben új vezetőt keresnek Szerbiában. Szerinte Đokić részben saját szerepvállalásának, részben pedig a hatalom általi „démonizálásnak” köszönhetően egy viszonylag marginális pozícióból komoly politikai tényezővé vált, miközben a hatalom továbbra is megkérdőjelezi majd a semlegességét és szakmaiságát.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A felek a szerbiai helyzetről tárgyaltak, különös tekintettel a 2024. november 1-jei újvidéki tragédia után indult diáktüntetésekre, az egyetemek helyzetére, a rendőrség egyetemi rektorátusba való behatolására, valamint a választási folyamatra, Szerbia EU-csatlakozási útjára és a szükséges reformokra.
Fogadtatás és az egyetemi autonómia kérdése
A találkozó után Marta Kos közölte, hogy örömmel fogadta Đokićot Brüsszelben, és hangsúlyozta: az egyetemeknek a kritikus gondolkodás és a nyílt vita helyeinek kell maradniuk, mindenféle megfélemlítéstől mentesen. Nagyra értékelte a rektor elkötelezettségét az egyetemi autonómia és méltóság védelme iránt, ami szerinte fontos Szerbia demokratikus és európai jövője szempontjából.
Miközben Szerbiában egyre több találgatás lát napvilágot arról, hogy Đokić szerepet vállalhat-e a közelgő választásokon – akár parlamenti lista élén, akár elnökjelöltként –, úgy tűnik, az Európai Unió is politikai szereplőként tekint rá. Zoran Stojiljković szerint az EU megkezdte egy új szerbiai vezető keresését, és Đokić komoly jelöltté vált a legmagasabb tisztségekre, részben a hatalom ellene irányuló kampányának következtében.
„Egy évvel ezelőtt még politikailag jelentéktelen szereplő volt, ma pedig kulcsfontosságú tényezővé vált – részben saját tevékenysége, részben a körülmények miatt” – mondta.
Szerinte a hatalom folytatni fogja Đokić hiteltelenítését, megkérdőjelezve rektori szerepét, semlegességét és szakmai hitelességét, sőt akár azt is sugallhatja, hogy a rendszer embere.
„Senkit sem engednek el, amíg nem találnak újat”
A professzor szerint mindez azt mutatja, hogy az EU liberális körei számolnak Đokić szerepével. Hozzátette, hogy a térségben egyszerre több politikai irányzat verseng: az EU mellett jelen van az amerikai „trumpizmus”, amely populista vezetőket keres, valamint az orosz befolyás is, amely bár gyengült, továbbra is jelen van.
„Európa nyilvánvalóan új prioritásokat keres. Van az a mondás, hogy senkit sem engednek el, amíg nem találnak helyette mást” – utalt arra, amikor az EU 2012-ben gyorsan gratulált Tomislav Nikolić választási győzelméhez.
Nem sokkal a találkozó után Aleksandar Vučić is reagált, és azt mondta, hogy az EU megsérti a jogállamiság elveit, „de kit érdekel – nem ez az első alkalom”. Hozzátette, hogy biztos benne, hogy tartalmas beszélgetés zajlott Đokić és Kos között.
Vučić azt is kifogásolta, hogy Đokić – akit „politikusnak” nevezett – nem reagált az ő meghívására, miközben másokéira igen, köztük olyanokéra is, akik elismerték Szerbia területének egy részének elszakadását. Szerinte ez rossz üzenetet küld az állampolgároknak, mert azt sugallja, hogy csak azokkal hajlandó beszélni, akik „megmondják neki, mit tegyen”.
Az elnök azt is kijelentette, hogy szerinte ő jobb jelölt lenne, mert fiatalabb, perspektivikusabb, és jobban ismeri az ország problémáit.
A rektorátus erkélyétől Brüsszelig
Vladan Đokić március végén lépett elő a hatalom tényleges ellenjelöltjeként, amikor a rektorátus erkélyéről több ezer ember előtt mondott beszédet, nem sokkal azután, hogy a rendőrség bevonult az egyetem épületébe egy tisztázatlan haláleset ügyében.
Beszédében hangsúlyozta, hogy a hatalom nem veheti el az igazságot: „Küldhetnek rendőröket, de minden járőr után ezer diák jön majd. Tizenhat ember halt meg Újvidéken, és senki sem vállalta a felelősséget. Amikor viszont a rektor kiáll a diákok mellett, akkor megjelenik a rendőrség. Ez mindent elmond a hatalomról – nem a bűntől félnek, hanem az oktatástól.”
Egy nappal később kijelentette, hogy kész politikai szerepet vállalni, ha ezt a diákok és a polgárok kérik tőle. Hangsúlyozta, hogy nem politikai ambícióból lépett fel, hanem egyetemi vezetőként kötelességének érezte megszólalni a kialakult helyzetben, ugyanakkor nyitott arra, hogy szükség esetén aktívabb szerepet vállaljon.
Foto:printscreen/x.com/MartaKosEU
