Oroszország többször is felajánlotta, hogy elszállítja Irán magasan dúsított uránját (HEU), amióta az Egyesült Államok és Izrael tavaly nyáron először megindította a támadásokat az Iszlám Köztársaság ellen, írja a Danas.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy az orosz javaslat „jelenleg nincs a tárgyalóasztalon”, és hangsúlyozta, hogy bár Moszkva továbbra is nyitott az elképzelésre, Washington „nem mutat érdeklődést” iránta.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az iráni külügyminisztérium szóvivője hétfőn közölte, hogy Teherán nem tárgyalt az urán átadásáról a Washingtonnal folytatott korábbi egyeztetések során, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök pénteken azt mondta: az Egyesült Államok együtt fog működni Iránnal, hogy visszaszerezze annak „nukleáris porát”, és azt visszajuttassa az USA-ba.
Ennek ellenére egyes szakértők szerint az orosz ajánlat reális kompromisszumot jelenthet abban a kérdésben, amely akadályozza az amerikai–izraeli háború lezárását Iránnal. Ezt Moszkva technikai kapacitásával, az iráni bizalom magas szintjével és a Teheránnal folytatott hosszú nukleáris együttműködéssel indokolják – írja a Moscow Times.
Mi a javaslat?
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) jelenleg úgy véli, hogy Irán körülbelül 440 kilogramm, 60 százalékra dúsított uránnal rendelkezett, amikor az Egyesült Államok és Izrael 2025 júniusában megindította a támadásait. Ez jóval meghaladja az energiatermeléshez szükséges dúsítási szintet (3–5 százalék), illetve a legtöbb egyéb polgári felhasználás (legfeljebb 20 százalék) igényét.
Feltételezések szerint ez az urán az iszfaháni komplexum föld alatti alagútjaiban és a natanz-i dúsítóüzemben található, amelyek mindkettő megsérült a tavaly júniusi izraeli és amerikai támadásokban.
Alekszej Lihacsov, az orosz állami nukleáris vállalat, a Roszatom vezetője szombaton kijelentette, hogy a cég kész segítséget nyújtani, és Oroszországot „az egyetlen olyan országnak” nevezte, amelynek pozitív tapasztalata van az Iránnal való együttműködésben.
A javaslat értelmében Oroszország elszállítaná és tárolná Irán dúsított uránkészleteit. Dmitrij Gorcsakov, a Bellona környezetvédelmi szervezet nukleáris szakértője a Moscow Timesnak azt mondta, hogy ez teljes mértékben Moszkva képességein belül van.
Bár a nukleáris anyag szállítása háborús körülmények között kihívást jelentene, Gorcsakov szerint megvalósítható, megjegyezve, hogy minden érintett fél tisztában lenne a konfliktuskezelési módszerekkel.
„Ha ez a megállapodás létrejön, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség mindenképpen részt vesz benne” – mondta, hozzátéve, hogy ez minden fél érdeke.
Gorcsakov rámutatott, hogy maga az urán mennyisége nem jelentene komoly logisztikai kihívást, feltéve, hogy használható állapotban marad.
Az urán összegyűjtése a legnagyobb feladat
Az iráni magasan dúsított urán állapota nem egyértelmű. Az iráni urán elszállítása valószínűleg jelentős tisztítási műveleteket igényelne.
„Valószínűleg ez lenne a történelem legösszetettebb uráneltávolítási művelete” – mondta a Wall Street Journalnak Andrew Weber, a Stratégiai Kockázatok Tanácsának vezető munkatársa és a Pentagon egykori tisztviselője, aki korábbi eltávolítási műveletekben vett részt.
Gorcsakov szerint „nehéz feladat” lenne az anyag összegyűjtése, valamint annak meghatározása, hogy mennyi semmisült meg a csapások során.
„A fő kérdés az, hogyan gyűjtsük össze, és hogyan állapítsuk meg pontosan a megsemmisült anyag mennyiségét – ennyi az egész” – mondta. „Az, hogy mi történik utána vele, már nem annyira fontos, meg lehet találni a megoldásokat.”
Illusztráció (Fotó: freepik)
