Közzétette a véleményét a Velencei Bizottság az úgynevezett Mrdić-féle törvényekről, amelyben sajnálatát fejezte ki a nyilvános vita elmaradása miatt, és számos súlyos hiányosságra mutatott rá a módosításokkal kapcsolatban, amelyek – mint fogalmaznak – egyenként és összességükben is megszüntetik a közvádlói szervezet önállóságát védő korábbi mechanizmusokat, tudósít az N1.
A Bizottság ennek kapcsán kilenc kulcsfontosságú ajánlást fogalmazott meg Szerbia számára az igazságügyi törvények javítása érdekében.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Velencei Bizottság a szerb parlament elnökének kérésére értékelte az úgynevezett Mrdić-féle törvényeket, vagyis a közvádlóságról szóló törvény, a Legfelsőbb Ügyészi Tanácsról szóló törvény, a magas technológiai bűnözés elleni küzdelemben részt vevő állami szervek szervezetéről és hatásköreiről szóló törvény, a bírákról szóló törvény, valamint a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és területi illetékességéről szóló törvény módosításait, amelyeket a parlament 2026. január 28-án fogadott el – írja az N1.
A Velencei Bizottság szerint ezek a jogszabályi változtatások olyan kulcsfontosságú területeket érintenek – az igazságszolgáltatást és a közvádlóságot –, amelyek komoly nyilvános vitát, pluralista részvételt, az érintett szereplőkkel folytatott konzultációkat és alapos hatásvizsgálatot igényeltek volna. A Bizottság sajnálattal állapítja meg, hogy ezek az elemek hiányoztak, és azt javasolja, hogy a jövőben következetesen alkalmazzák az átláthatóság, a befogadás és a demokratikus vita elveit.
A Bizottság emlékeztet arra is, hogy a szerbiai hatóságok képviselői szerint a módosítások célja az igazságszolgáltatás és a közvádlóság hatékonyságának növelése, valamint a jogi keret egyértelműségének és rendszerbeli koherenciájának javítása volt.
A módosítások tartalmát illetően a Velencei Bizottság elismeri a hatóságok céljainak legitimitását – a hatékonyság és a jogrendszer világosságának növelését –, és elfogadja a döntési hatáskörök átruházását az ideiglenes kirendelésekkel kapcsolatban a Legfelsőbb Ügyészi Tanácsra, mint olyan testületre, amely biztosíthatja a személyzeti döntések objektív és átlátható kezelését az ügyészségen belül.
Ugyanakkor a Bizottság számos súlyos hiányosságra hívja fel a figyelmet, amelyek egyenként és összességükben is megszüntetik a közvádlóság önállóságát védő korábbi mechanizmusokat.
Ennek kapcsán a következő kulcsfontosságú ajánlásokat teszi:
• Vissza kell állítani a nem hierarchikus döntéshozatali rendszert a kötelező utasításokkal, valamint az ügyek átvételére és helyettesítésére vonatkozó döntések elleni kifogások esetében.
• Az éves munkaprogram elleni kifogásokról való döntés hatáskörének a Legfelsőbb Ügyészi Tanácsnál kell maradnia.
• A kötelező előzetes jóváhagyás helyett a törvénynek pontosan meg kell határoznia, milyen esetekben köteles a Legfelsőbb Ügyészség tájékoztatni az Igazságügyi Minisztériumot a nemzetközi együttműködési megállapodásokról.
• A főügyészek ideiglenes kinevezését egy évre kell korlátozni, újrakinevezés lehetősége nélkül.
• Ki kell zárni a főügyészek újbóli megválasztását ugyanarra a tisztségre a mandátum lejárta után.
• Meg kell szüntetni az ideiglenes kirendelések megismétlésének lehetőségét, és azokat azonos hierarchiai szintekre kell korlátozni, megőrizve rendkívüli jellegüket.
• Azokat az ügyészeket, akiknek kirendelését idő előtt megszüntették, vissza kell helyezni tisztségükbe, és be kell vezetni egy mechanizmust a fokozatos leváltásukra rendes kinevezések útján.
• Nagyobb strukturális és működési autonómiát kell biztosítani a magas technológiai bűnözéssel foglalkozó különleges osztálynak.
• A bíróságok elnökeinek mandátuma főszabály szerint ne legyen megújítható, kivéve korlátozott esetekben.
A Velencei Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy további tanulmányokra és hatásvizsgálatokra van szükség a bíróságok és ügyészségek hálózatának átszervezésével kapcsolatban, amelyeknek átfogó elemzésen és lehetséges alternatív megoldásokon kell alapulniuk.
A Bizottság egyúttal tudomásul veszi és üdvözli a Szerb Köztársaság hatóságainak készségét arra, hogy megtegyék a szükséges lépéseket az ajánlások végrehajtása érdekében, és jelezte, hogy kész további segítséget nyújtani, beleértve a jövőbeni törvénymódosítási tervezetek értékelését is.
