Ukrajnában, Oroszországban és Belaruszban is a csernobili atomerőmű katasztrófájának 40. évfordulójáról emlékeztek meg vasárnap.
A fehérorosz határhoz közeli, 2000-ben végleg leállított létesítményben 1986-ban a világ legsúlyosabb nukleáris balesete történt.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A megemlékezés keretében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram csatornáján azt közölte, hogy Moszkva Ukrajna elleni dróntámadásaival újfent katasztrófa szélére sodorja a világot. Tavaly az 1986. április 26-án felrobbant 4-es reaktort borító kupola megrongálódott.
Zelenszkij szerint a reaktort borító építmény azt szolgálja, hogy ne szivárogjon ki sugárszennyezés, fenntartása pedig mindannyiunk érdeke. Az acélszerkezet javítási munkálatai mintegy félmillió eurót emészthetnek fel. „A világ nem engedheti meg, hogy folytatódjon ez a nukleáris terrorizmus és ennek legjobb útja Oroszországot arra kényszeríteni, hogy hagyjon fel őrült támadásaival” – tette hozzá.
„Dicsőség a csernobili katasztrófa áldozatainak” – mondta videoüzenetében Zelenszkij.
A mintegy 100 kilométerre található Kijevben, ahol a városvezetés szerint az atomkatasztrófa több mint 62 ezer érintettje él, köztük mintegy 30 ezren a kármentésben közreműködő, úgynevezett likvidátor volt. Vitalij Klicsko polgármester utóbbiak közül többekkel találkozott a polgármesteri hivatalban és kitüntetéseket nyújtott át.
Alekszej Lihacsov, az orosz nukleáris energetikai állami vállalat, a Roszatom vezetője a 40. évforduló alkalmából rendezett egyik kiállítás megnyitóján arról beszélt, hogy a korszerű orosz reaktorok már biztonságosak. Egyben megemlékezett a likvidátorok hősies munkájáról is. „A takarítási munkálatokban több mint 600 ezren vettek részt: nukleáris mérnökök, katonák, tűzoltók, bányászok, építőmunkások és orvosok” – mondta. Ők emelték akkor fel a betonszarkofágot is, amely korlátozta a sugárszennyezést. A Roszatom közleménye szerint Oroszországban is kitüntetéseket adtak át likvidátoroknak.
Az egyik legsúlyosabban érintett ország az Ukrajnával határos Belarusz volt, ahová az egykori Szovjetunió területén keletkezett radioaktív szennyezés 70 százaléka jutott. Szakértők szerint Belarusz területének mintegy ötöde vált sugárszennyezetté, különösen a déli Homel városának térsége. Kiterjedt régiókban mértek cézium-137 és stroncium-90 izotópszennyezést.
Belarusz egyházi tisztségviselők, politikusok, katonák és civilek is megemlékeztek a 40 évvel ezelőtti nukleáris katasztrófáról, tudatta az MTI.
