Szerbiában a tanárok több mint 80 százaléka úgy véli, hogy a nemzeti tankönyvek bevezetésének fő motivációja politikai döntés, nem pedig szakmai szempont, és hogy a szakértők véleménye sokkal fontosabb lenne, tette közzé a Beta hírügynökség.
Ezt az Edu forum nevű civil szervezet kutatása mutatta ki.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A szervezet a szülők és tanárok véleményéről szóló kutatás bemutatásakor közölte, hogy a szülők mintegy 80 százaléka egyetért a tanárokkal, és szintén politikai döntésnek tartja a nemzeti tankönyvek bevezetését.
Aleksandar Markov kutató elmondta, hogy a felmérésben, amit decemberben végeztek, 705 szülő és 145 tanár vett részt.
„A tanárok több mint 50 százaléka úgy gondolja, hogy a nemzeti tankönyvek nem könnyítik meg az oktatásban végzett munkát, valamivel több mint 20 százalék szerint igen, de vannak bizonytalanok is. A tanárok többsége egyetért abban, hogy ezek a tankönyvek valószínűleg veszélyeztetnék a szakmai munkájukat” – mondta Markov.
Hozzátette, hogy a tanárok 94 százaléka szerint részt kellene venniük a nemzeti tankönyvek bevezetésével kapcsolatos egyeztetésekben, ugyanakkor úgy értékelte, hogy a gyakorlatban ez teljesen másképp alakul, és a tanárokat egyelőre nem vonták be a konzultációkba.
„Egyetlen, a piacon megjelenő tankönyv sem lehet idegen, az állam minden tankönyv mögött ott áll, és az oktatási miniszter aláírásával hagyja jóvá azokat” – tette hozzá Markov.
Elhangzott, hogy a szülők leggyakrabban a közösségi médiából tájékozódnak a nemzeti tankönyvek bevezetéséről, ezért bár van érdeklődés a téma iránt, véleményüket gyakran ellenőrizetlen információk alapján alakítják ki.
A kutatás bemutatásán az is elhangzott, hogy a tanárok és a szülők több mint 80 százaléka nem bízik a jelenlegi hatalomban az oktatással kapcsolatos döntések meghozatalát illetően.
„A szülők és tanárok mintegy 70 százaléka úgy véli, hogy a végrehajtó hatalom képviselői az oktatási rendszert arra próbálják használni, hogy a gyerekek értékeit és nézeteit saját érdekeik szerint formálják” – hangzott el a sajtótájékoztatón.
A jelenlegi tankönyvek minőségét illetően a szülők több mint 60 százaléka nem tartja azokat „jónak”, míg a tanárok szerint van tér a fejlesztésükre.
Emellett a szülők több mint 80 százaléka úgy véli, hogy az államnak kellene finanszíroznia a tankönyveket.
Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter tavaly májusban jelentette be a nemzeti jelentőségű tankönyvek bevezetését olyan tantárgyak esetében, mint a szerb nyelv és irodalom, környezetismeret, természet és társadalom, történelem, földrajz, zene és képzőművészet, valamint hozzátette, hogy az állam határozza meg ezek maximális kiskereskedelmi árát.
A miniszter a törvénytervezetről folytatott nyilvános vitában úgy értékelte, hogy a jogszabály-módosítások hozzájárulnak a nemzeti identitásról, kultúráról, történelemről és hagyományokról alkotott tudat erősítéséhez.
A tervek szerint a második és hatodik osztályos tanulók számára a 2027/2028-as tanévtől lépne hatályba a rendszer, a harmadik és hetedik osztályosoknál a 2028/2029-es, a negyedik és nyolcadik osztályosoknál pedig a 2029/2030-as tanévtől.
A tankönyvek minőségét illetően a szülők több mint 60 százaléka nem tartja őket jónak
