A Nyugat-Balkánon 2050-ig a munkaképes korú lakosság egyötödös csökkenése várható, és a térség a következő öt évben akár 190 000 munkavállaló hiányával is szembesülhet, miközben a munkaerő termelékenysége továbbra is csak az Európai Unió átlagának mintegy 40%-a – jelentette ki Pristinában az üzleti fórumon Amer Kapetanović, a Regionális Együttműködési Tanács (RCC) főtitkára.

Kapetanović értékelése szerint a térség stratégiai választás előtt áll: vagy a termelékenységre épülő modell felé fordul, vagy fennáll a veszélye annak, hogy munkaerőhiánnyal, fiskális nyomással és tartós részleges felzárkózottsággal jellemezhető gazdaságok halmazává válik.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

„A növekedés önmagában nem hoz felzárkózást átalakulás nélkül, és a régiónk nem támaszkodhat korlátlanul az olcsó munkaerőre, a külföldről érkező átutalásokra, a közkiadásokra vagy az új infrastruktúra-építésre alapozott fejlődésre. Jelentős termelékenységnövekedés nélkül tovább fogunk növekedni, de nem fogunk átalakulni” – mondta Kapetanović.

Kiemelve a Közös Regionális Piac szerepét mint a termelékenység és növekedés gyakorlati eszközét, úgy értékelte, hogy az nagyobb piacot biztosíthat a kis- és középvállalkozások számára, lehetővé teheti a képzett munkaerő mobilitását, csökkentheti a regionális megosztottság költségeit, egyszerűsítheti az eljárásokat, harmonizálhatja a szabványokat, és a Nyugat-Balkánt az európai egységes piachoz kapcsolódó hiteles regionális értéklánccá alakíthatja – áll az RCC közleményében.

Kapetanović végül hangsúlyozta, hogy az európai gazdasági térbe való integrációval és az eredményekre helyezett újbóli hangsúllyal a Nyugat-Balkán megfordíthatja a képzett munkaerő elvándorlásának trendjét, valamint új lehetőségeket teremthet arra, hogy a szakképzett dolgozók visszatérjenek és befektessenek.

Fotó: pixabay