A közel-keleti konfliktus, a tartós infláció és a fokozott bizonytalanság hatására a nyugat-balkáni országok gazdasági növekedése lassú marad 2026-ban és 2027-ben – közölte ma a Világbank.
A Rendszeres Gazdasági Jelentés előrejelzései szerint Szerbia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró és Észak-Macedónia összesített gazdasági növekedése 2026-ban eléri a 2,8%-ot, ami 0,3 százalékponttal elmarad a korábbi becslésektől. 2027-re szerény gyorsulást, 3,2%-os növekedést jósolnak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Shaoqing Yu, a Világbank Nyugat-Balkánért felelős igazgatója kiemelte, hogy a geopolitikai feszültségek és az emelkedő árak közvetlenül érintik a polgárok életszínvonalát, de a hosszú távú fejlődés kulcsa a munkahelyteremtésben rejlik.
„A Nyugat-Balkán jelentős kihasználatlan tehetségforrással rendelkezik. Bevonásuk a munkaerőpiacra az egyik leghatékonyabb lépés, amelyet a régió a gazdaság megerősítése érdekében tehet” – értékelte Shaoqing Yu.
A jelentés figyelmeztet, hogy a régió lakossága Európában a leggyorsabban öregszik: a következő évtizedben minden ötödik ember 65 évnél idősebb lesz. Ezzel párhuzamosan a munkaképes korú lakosság külföldre távozik, ami a kulcsfontosságú szektorokban munkaerőhiányhoz vezet.
A Világbank becslése szerint az éves növekedési ráta már önmagában 0,35 százalékponttal nőhetne, ha több nőt vonnának be a munkaerőpiacra. Ehhez szükség van az adójogszabályok és a szociális juttatási rendszer reformjára, amelyek jelenleg elriasztják a legszegényebbeket a munkavállalástól, valamint megfizethető gyermekgondozás és idősgondozás kell.
A jelentés szerint Szerbiában 2026-ban 2,7%, 2027-ban 3,0%, 2028-ban 4,0%-os gyorsulás várható.
A gazdasági stabilitást már nemcsak a pénzügyi mutatók, hanem a demográfiai fordulat és a munkaerő-piaci reformok határozzák meg a régióban.
