Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, hogy a szerb parlament hamarosan összhangba hozza az úgynevezett Mrdić-törvényeket a Velencei Bizottság ajánlásaival, ami az ország Európai Unió felé vezető útjának egyik feltétele. Ugyanakkor a terepen, a Legfőbb Ügyészi Tanácsban éppen a hatalom képviselői – köztük az igazságügyi miniszter – akadályozzák ezen ajánlások közvetlen alkalmazását.
Rodoljub Šabić szerint ez a botrány újabb bizonyítéka annak, hogy a jelenlegi hatalmat valójában nem érdeklik az európai integrációhoz szükséges reformok, csupán annak látszata, az EU által biztosított pénzügyi források miatt.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Mrdić-törvények körüli vita és azok hatása az európai integrációra tovább folytatódik. Miután Brüsszel egyértelművé tette, hogy Szerbia elesik az Európai Növekedési Terv forrásaitól, ha nem módosítja az igazságügyi törvényeket a Velencei Bizottság véleményével összhangban, a hatalom képviselői versengtek abban, hogy bejelentsék: az ország elfogadja a nemzetközi szakértők ajánlásait.
Az elnöki ígéret és a miniszteri munkacsoport
Vučić ezt svájci kollégája előtt is megígérte, hangsúlyozva, hogy Szerbia elvégzi a szükséges reformlépéseket az európai integráció érdekében.
„Hamarosan a parlament elé kerülnek azok a törvények, amelyek a Velencei Bizottság által javasolt változtatásokat érintik, az úgynevezett igazságügyi törvények. Ezek az ODIHR ajánlásaira is vonatkoznak a tisztességes választások érdekében – el kell végeznünk a saját feladatunkat” – mondta Vučić.
Nenad Vujić igazságügyi miniszter ennek érdekében munkacsoportot hozott létre az igazságügyi törvénycsomag módosításának előkészítésére.
„Közösen kell átnéznünk az ajánlásokat, finomhangolni és pontosítani egyes megoldásokat. Az Igazságügyi Minisztérium az ünnepek alatt is dolgozik, és hamarosan javaslatokkal állunk elő a javítás érdekében” – magyarázta Vujić.
Csendes obstrukció a tanács ülésén
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a hatalom nem olyan elkötelezett, mint ahogy Brüsszel felé kommunikálja. A Legfőbb Ügyészi Tanács ülésén ugyanis napirendre sem került az a pont, amely a Velencei Bizottság ajánlásainak megvitatását irányozta elő.
Senki nem szavazott a napirendi pont ellen, de többen tartózkodtak – köztük Nenad Vujić igazságügyi miniszter, Vladimir Simić, valamint Predrag Milovanović ügyész, továbbá a belgrádi főügyészhez, Nenad Stefanovićhoz közel állónak tartott Nikola Uskoković és Boris Pavlović.
A Nova.rs megkereste Vujić minisztert, hogy miért tartózkodott, és miért nem mutatta meg konkrét példán keresztül a hatalom elkötelezettségét a reformok mellett, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Šabić: újabb botrány
Rodoljub Šabić ügyvéd, egykori információszabadságért felelős biztos szerint a Legfőbb Ügyészi Tanács döntése „már önmagában is botrányos”, különösen annak fényében, hogy a hatalom sürgette a Velencei Bizottság véleményének mielőbbi megszerzését.
„A szavazás megosztottsága azt mutatja, hogy a hatalom fő célja a Mrdić-törvények körüli helyzetben az volt, hogy többséget biztosítson magának a tanácsban, és megakadályozza egy olyan többség kialakulását, amelyet nem ellenőriz” – hangsúlyozta.
Hozzátette: a munkacsoport létrehozása túlméretezett, ezért eleve működésképtelen.
„Van egy régi mondás: aki akar valamit tenni, talál rá módot; aki nem, az munkacsoportot hoz létre.”
„A hatalmat nem érdekli az európai út”
Šabić szerint a jelenlegi hatalmat valójában nem érdekli Szerbia európai integrációja, amit számos példa bizonyít. Ilyen például a médiaszabályozó testület (REM) tanácsának kiválasztása körüli folyamat akadályozása, amelyet „gyakorlatilag jogellenes tevékenységek és azok utólagos blokkolása” jellemez.
„Könnyen lehet, hogy újabb botrány következik az ODIHR ajánlásaira hivatkozó választási törvénymódosításokkal. Ezek csak néhány – ráadásul kevésbé fontos – ajánlást érintenek, és azokat is inkább kijátsszák” – mondta.
Szerinte egyre nyilvánvalóbb, hogy a hatalom csak az európai integráció látszatát próbálja fenntartani, részben az EU-s források miatt, részben pedig azért, mert a választók egy része számára ez fontos téma.
„Valódi előrelépés az EU felé azonban a korrupció elleni küzdelemben elért eredményeket jelentene – ami nyilvánvalóan nem áll érdekében a hatalmi elitnek” – zárta Šabić.
Mint azt már április elején Brüsszel jelezte, Szerbia addig nem juthat hozzá a Növekedési Terv forrásaihoz, amíg nem módosítja az igazságügyi törvényeket a Velencei Bizottság ajánlásai szerint.
Ebből az alapból az ország 2024 és 2027 között összesen 1,58 milliárd euróra számíthatna. A támogatások és hitelek a reformok támogatását szolgálják, és a kifizetések évente kétszer történnek a megvalósított előrehaladás alapján.
Fotó: 021.rs
