Az európai kiskereskedelmi piac viharos időszakon megy keresztül, és számos tőkekivonás látható még a szerbiainál jóval fejlettebb piacokon is – értékelte a helyzetet a Biznis.rs-nek Žarko Grozdanić, a Retail Serbia portál szerkesztője és kiskereskedelmi szakértője.
„Ha a szerbiai piacot nézzük, sok a bizonytalanság a Carrefour csoport érkezése körül. Két évvel ezelőtt a görög Retail and More vállalat exkluzív jogokat szerzett több délkelet-európai országra, köztük Szerbiára is. Hivatalos bejelentésük ellenére a francia Carrefour képviselői a Kereskedelmi Minisztériumban tartott egyeztetésen úgy nyilatkoztak, hogy a cég közvetítők nélkül, tehát a görög partner kihagyásával fontolgatja a piacra lépést. Bár ígérték a tárgyalások folytatását, tudomásom szerint ez nem történt meg. Úgy vélem, ismét várakozó állásponton vagyunk, a vállalat jelenleg az operációi – elsősorban a romániai üzletág – értékesítésével van elfoglalva” – magyarázza Grozdanić.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Új szereplők a láthatáron: Eurospin és Fix Price
Más láncok esetében tisztább a kép. Grozdanić szerint az olasz Eurospin érkezik Szerbiába, de a fogyasztók legkorábban 2027-ben vagy 2028-ban számíthatnak az első üzletnyitásokra.
„Arra számítok, hogy az orosz Fix Price a következő néhány hónapban megnyitja első boltjait. Mivel azonban élelmiszer-kínálata korlátozott, érkezését inkább a nem-élelmiszer jellegű diszkontok és drogériák konkurenciájaként látom. Információim szerint egy nagy nyugat-európai élelmiszerlánc ismét fontolgatja a belépést, és jelenleg a szerb piac elemzését végzi. Ezzel kapcsolatban azonban óvatosnak kell lenni, mivel ugyanez a kereskedő már többször is megpróbált betörni hozzánk” – tette hozzá a szakértő, anélkül, hogy megnevezte volna a konkrét láncot.
Konszolidáció és a családi kisboltok túlélése
Grozdanić szerint az új szereplők érkezése előtt a jelenlegi piacon várhatók változások:
„A közeljövőben sor kerülhet egy hazai üzletlánc eladására, ami szűkebb választékot eredményez, és ez egyértelműen nem jó a fogyasztóknak. Ez a negatív trend azonban sok európai országban jelen van. Az élelmiszerbiznisz rendkívül bonyolulttá vált, így sokan kivonulnak az iparágból, mint például a francia-belga Cora és a Delhaize csoport, amely január 30-án megszűnt létezni.”
Arra a kérdésre, hogyan maradhatnak életben a családi mikrovállalkozások az óriások uralta piacon, elmondta: csak a választék gondos kialakításával és minőségi termékekkel maradhatnak versenyben. Számukra kulcsfontosságú a lokáció és a közvetlen környezetükben lévő konkurencia ismerete.
„Nyugaton bevett trend, hogy a kis helyi kereskedők nagy láncok franchise-partnereivé válnak. Korábban ez csak a kisboltokra volt jellemző, de ma már családi tulajdonban lévő közepes méretű üzletek is működnek nagy márkák neve alatt. A Nyugat-Balkán ezen a téren még lemaradásban van, ez egy kihasználatlan lehetőség” – mutatott rá Grozdanić.
Miért drágább Szerbia a szomszédainál?
A szerbiai árak és minőség kapcsán megjegyezte: az árak valóban magasak, de ezért nem csak a kereskedelmi láncok, hanem az importőrök és a gyártók is felelősek.
„Nem hasonlíthatjuk össze a szerbiai árakat számos uniós országgal, ahol alacsonyabbak az adóterhek, a forgalom és a konkurencia pedig jóval nagyobb. A probléma akkor kezdődik, amikor Szerbiát Észak-Macedóniával, Albániával, Montenegróval vagy Bosznia-Hercegovinával vetjük össze. Elgondolkodtató, ha egyes szerbiai márkák termékei olcsóbbak a szomszédos országokban, mint itthon” – magyarázta.
Grozdanić végezetül hozzátette: az árréskorlátozásról szóló rendelet lejártát valószínűleg nem követi majd drasztikus áremelés, mivel a szaktárca ígéretet tett az árak folyamatos nyomon követésére és az esetleges állami beavatkozásra.
