A talaj nedvességhiánya a hónapok óta gyenge csapadék miatt nemcsak a tavaszi vetésű növényeket, hanem az őszi búzát is veszélyezteti – mondták a gazdák Szabadkától egészen Közép-Szerbiáig.
„Az utolsó eső három hete esett, mindössze öt liter négyzetméterenként, a búza most kalászosodik, és ilyenkor vízre van szüksége a szemek kiteléséhez. Ha egy héten belül esik eső, a termés még megmenthető, de az előrejelzések nem optimisták. Ha nem esik, a hozam a jelenlegi becslések szerint 20–30 százalékkal is csökkenhet” – mondta a Szabadka környéki gazda, Miroslav Matković.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A gazdák szerint a hozam hektáronkén akár 4–5 tonnára is csökkenhet, ami majdnem a felét jelenti a jó termésnek.
Nedeljko Savić Požarevac környékéről azt mondta, a termelők nem tudják, mit tegyenek, mert a búzának hiányzik a nedvesség, miközben különböző kártevők – madarak, rovarok, sáskák – is támadják. A búza virágzásba kezdett, most lenne a legnagyobb szüksége a vízre, de nincs, az alsó levelek pedig sárgulni kezdtek.
„Úgy döntöttünk, nem permetezünk növényvédő szerekkel, mert vízhiány esetén a növény több mérget szívhat fel a leveleken keresztül” – mondta Savić.
Hozzátette, ez már a harmadik száraz év, és az idősebbek sem emlékeznek arra, hogy márciusban és áprilisban ennyire ne essen eső, miközben még az őszi vetések is veszélyben vannak.
A kukorica kikelt, de nem fejlődik, és a gazdák félnek kimenni a földre, mert rossz állapotban látják a növényeket.
„Nem tudjuk, mit csináljunk, ez borzalom, jobb lett volna szerencsejátékozni, mint dolgozni” – mondta Savić, aki 80 hektár búzát, 70 hektár napraforgót és 50 hektár kukoricát vetett.
Jovica Jakšić, az egyik homokbálványosi (Bavanište) gazda szerint a kutakban is kevés a talajvíz.
Elmondta, hogy nehezen tudott vizet szivattyúzni egy 1300 literes permetező feltöltéséhez, mert a vízhozam nagyon gyenge, és egy töltés is sokáig tart, miközben több ilyen tartályhoz is vízre lenne szüksége.
Szerinte a csatornák is kiszáradtak, mert a Duna vízszintje miatt gátakat emeltek, valószínűleg a „Đerdap” vízerőmű ellátása miatt.
Peđa Veljković Kraljevo környékéről, azt mondta, néhány nappal ezelőtt 12–16 liter eső esett négyzetméterenként, ami segített a kukoricának csírázni, de a szél és a magas hőmérséklet gyorsan kiszárította a talajt, így újabb esőre van szükség.
Hozzátette, hogy szokatlanul erős szél fúj, amely gyorsan „kifújja” a talaj nedvességét.
Zoran Stojanović Ražanjból, Paraćin környékéről elmondta, hogy náluk nemrég esett eső, így a növények még nincsenek válságban, de ha nem lesz csapadék, nemcsak a szántóföldi növények, hanem a gyümölcsösök is veszélybe kerülnek.
Elmondta, hogy három hektár szilvása van, amely tavaly a fagy miatt teljesen elpusztult, idén jól termett, de most esőre van szükség a termés megmaradásához.
Boban Gligorijević Leskovac környékéről azt mondta, hogy a talajvízszint már évek óta csökken, nemcsak Szerbia északi, hanem déli részén is.
A régi, akár tízméteres kutakban már nincs víz, ezért 24 méter mély artézi kutakból kell vizet nyerni. Hozzátette, hogy Leskovac környékén a szántóföldi növények még nem válságosak, mert nemrég „finom” eső esett.
Fotó: freepik
