A villamosenergia árának 2022 óta tapasztalható gyakori emelése oda vezetett, hogy Szerbia elvesztette a legolcsóbb árammal rendelkező ország státuszát Európában. Mint a Danas portál megírta, az elmúlt tíz évben az áram ára Szerbiában több mint 90 százalékkal emelkedett.
Bár Szerbia továbbra is az európai rangsor alsó részén helyezkedik el, a lakosság számára olcsóbb az áram Törökországban, Grúziában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Magyarországon és Észak-Macedóniában.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A régió többi országában, de Európa más részein sem regisztráltak ilyen mértékű drágulást, mint Szerbiában, amely után a legnagyobb áremelkedést Romániában mérték, ahol az áram ára 47,2 százalékkal nőtt. Érdekesség, hogy Montenegróban ugyanebben az időszakban az árak nagyrészt stagnáltak, míg Magyarországon körülbelül nyolcszázalékos csökkenést regisztráltak.
Ha az áramárakat a lakosság vásárlóerejével vetik össze, Szerbia helyzete még kedvezőtlenebb. Máltán, Magyarországon, Norvégiában, Bosznia-Hercegovinában, Törökországban, Montenegróban és Finnországban is olcsóbb az áram, mint Szerbiában. Érdekes, hogy közvetlenül Szerbia előtt Luxemburg áll, annak ellenére, hogy az átlagbérek ott négyszer-ötször magasabbak, mint Szerbiában.
Ez azt jelenti, hogy a szerbiai polgárok jövedelmük nagyobb részét költik villanyszámlára, így kevesebb pénzük marad egyéb életviteli szükségletekre.
Az áramimport hatásai
Szerbiában 2025 második felében további 6,6 százalékkal emelkedett az áram ára. Ezzel egy időben a vörös fogyasztási zónába való belépés határát is csökkentették 1600-ról 1200 kilowattórára, ami miatt a statisztikák 9,6 százalékos éves szintű drágulást mutatnak a háztartási villamos energia esetében.
Az egyik kulcsfontosságú oka ennek az áremelkedésnek – amire az energetikai szakértők gyakran rámutatnak –, hogy Szerbia már nem képes teljes mértékben hazai termelésből fedezni energiaszükségleteit. Az energetikai kapacitások modernizációjába és új létesítmények építésébe történő hosszú éveken át tartó elégtelen beruházások most mutatják meg következményeiket.
Az új szénlelőhelyek hiánya, valamint az egyre gyakoribb aszályok, amelyek csökkentik a vízerőművek termelését, a hazai villamosenergia-termelés visszaeséséhez vezetnek. Emiatt Szerbia kénytelen az elektromos energia egy részét jóval magasabb áron importálni, ami közvetlenül megjelenik a lakossági és vállalati számlákban.
A vállalkozások számára az áram drágább, mint sok európai országban
A vállalkozások számára is drágult az áram a 2022 előtti időszakhoz képest, és az Eurostat 2025 második félévére vonatkozó adatai szerint Szerbia jelenleg az európai középmezőnyben helyezkedik el az ipari áramárak tekintetében.
A külföldi vállalatok tavaly óta egyre gyakrabban vonulnak ki Szerbiából, indokként pedig az üzleti költségek növekedését, a minimálbérek emelkedését, valamint az áram- és gázárak drágulását nevezik meg.
Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy Szerbia az ipari villamos energia ára szempontjából már nem versenyképes, nemcsak a régióban, hanem Európa tágabb térségében sem.
Fotó: pixabay
