A Szerb Nemzeti Bank (NBS) bemutatta legfrissebb inflációs jelentését, amely a hazai gazdaság ellenállóképességét helyezi fókuszba a rendkívüli globális bizonytalanság közepette. A közel-keleti konfliktus eszkalációja és az erős energiasokk miatt a jegybank mindössze fél százalékponttal módosította lefelé a GDP-növekedési előrejelzését, miközben az év végére az infláció átmeneti kilépése várható a célsávból.

2026 első negyedévében a szerbiai éves infláció a vártnál alacsonyabb szinten alakult, a 3 százalékos középérték alatt maradva. Márciusban az infláció 2,8 százalék volt, de áprilisban már 3,3 százalékra gyorsult, ami a világpiaci olajárak jelentős emelkedésének közvetlen következménye, és szinte teljes egészében a hazai benzinkutakon tapasztalt árugrás eredménye. Az NBS előrejelzése szerint a szabályozott árak (például a lakossági áram és gáz) növekedése 2026-ban 5,7 százalékra lassul (a 2025-ös 7,0 százalékról). Ebben a kategóriában a növekedés fő hajtóereje az elektromos energia és a kommunális szolgáltatások lesznek.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

Az NBS új középtávú előrejelzése szerint az infláció a célsávon belül (3% ± 1,5 százalékpont) marad 2026 második és harmadik negyedévében, de 2026 végén és 2027 elején az infláció átmenetileg a célsáv felső határa fölé kerülhet (4,5% fölé). Ez az ugrás a tavaly szeptemberi alacsony bázisnak (a kereskedelmi árrések akkori korlátozása miatt) és a jelenlegi energiaár-növekedésnek köszönhető.

Várhatóan az infláció 2027 közepére ismét lassul és visszatér a célsávba. A 2026-os évre tervezett átlagos infláció 3,6%, 2027-re pedig 4,4%.

Szerbia gazdasági aktivitása 2026 első negyedévében 3,0 százalékos reálbővülést mutatott, amelyet elsősorban a szolgáltatási szektor, a kiskereskedelem és a turizmus hajtott. Bár az ipari termelés januárban visszaesett az olajfinomítás akadályai miatt, márciusban a feldolgozóipar jelentős fellendülése követte.

A közel-keleti konfliktus és annak a globális befektetői bizalomra gyakorolt hatása miatt azonban az NBS korrigálta előrejelzéseit: a GDP-növekedési előrejelzést 3,5%-ról 3,0%-ra módosították, és a következő évre 4,5%-os növekedést várnak (az eredeti 5,0% helyett), amelyhez kulcsfontosságú lesz az „Ugrás a jövőbe – Szerbia Expo 2027” program keretében megvalósuló beruházások kivitelezése.

A növekedés fő motorja a jövőben a belföldi kereslet lesz, amelyet a foglalkoztatás és a bérek emelkedése támogat, míg 2027-ben a nettó export is jelentősen hozzájárul a gazdasághoz az Expo világkiállításnak köszönhetően.

Az NBS hangsúlyozza, hogy az előrejelzések kockázatai jelenleg kifejezettek és aszimmetrikusak, amelyek közül a nemzetközi tényezők dominálnak.

  1. Közel-keleti konfliktus: A legnagyobb kockázat a konfliktus időtartama és intenzitása. A Hormuzi-szoros esetleges blokádja – ahol a világ kőolajának ötöde halad át – tovább hajtaná az energiaárakat és a kritikus nyersanyagok (például műtrágya) árát, rontva a vásárlóerőt és növelve a termelési költségeket.

  2. Külső kereslet gyengülése: Különösen az eurózónából érkező kereslet visszaesése lassíthatja a szerb exportot. Az IMF már csökkentette a globális növekedési várakozásokat, egy esetleges európai recesszió pedig közvetlenül érintené a hazai ipart.

  3. Mezőgazdaság: A termés minősége és mennyisége minden évben kockázati tényező; a rossz termés növelheti az élelmiszerárakat, míg a jó szezon dezinflációs hatású lenne.

  4. Bérek és termelékenység: Új kockázatként jelenik meg, hogy a termelékenység nem követi a bérek emelkedését. Az NBS figyelmeztet: ha a reálbérek gyorsabban nőnek, mint a hatékonyság, az a fogyasztáson keresztül további inflációs nyomást generálhat.

Fotó: Pixabay

Címkék: GDP Szerb Nemzeti Bank infláció