Szerbia az összes állami kiadásának mintegy 6,4 százalékát fordítja fegyverkezésre, amivel a régió vezető országai közé tartozik – hangzott el a Nova ekonomija és a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) által szervezett „A biztonság ára – Fenyegetés és bizalom között” című konferencián.
A panelbeszélgetésen Katarina Đokić, a SIPRI kutatója elmondta, hogy a régiót tekintve Szerbia domináns a fegyverzet terén. Hozzátette ugyanakkor, hogy bizonyos adatokat nehéz összehasonlítani, mivel Szerbia nagyobb hadsereggel és több katonával rendelkezik, de ambíciói is magasabbak: a régió többi államához képest több katonai képességet kíván lefedni.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Szerbia fegyverimportja öt év alatt tizenötször magasabb volt, mint a Nyugat-Balkán többi államáé. Ide tartoznak az olyan jelentős beszerzések is, mint a vadászgépek, szállítórepülőgépek és légvédelmi rendszerek… Más országok nem rendelkeznek ilyenekkel, és úgy döntöttek, hogy nem is akarnak – legalábbis a NATO-tagok, amelyek a szövetségre bízták légterük védelmét” – mondta Đokić.
A SIPRI adatai szerint Szerbia 2020 és 2024 között 2,8 milliárd eurót költött fegyverek és katonai felszerelések beszerzésére, ami kilencszer több, mint Albánia költése.
Dean Džebić katonai elemző, a Klix.ba portál újságírója szerint a régióban csak egyetlen választóvonal létezik: a nyugat-balkáni országok és a NATO-tagállamok között. Érintette a Horvátország, Albánia és Koszovó által mintegy egy évvel ezelőtt aláírt katonai megállapodást is, amelynek véleménye szerint nem lesznek következményei, mivel nem egy klasszikus katonai tanácsról van szó, hanem olyan országok csoportjáról, amelyek a katonai felszerelések beszerzésének bürokratikus liberalizálása felé haladnak.
Džebić szerint ugyanakkor Szerbia fegyverkezése biztonsági dilemmát okoz az egész régiónak, sőt Európának is.
„Szerbia olyan fegyvereket szerez be, amelyekkel nem lehet felvenni a versenyt, például kínai ballisztikus rakétákat, amelyekkel Európában csak Szerbia és Oroszország rendelkezik. Szerbia felfegyverzése tehát már nem csupán regionális, hanem kontinentális kérdés, mivel a rakéta hatótávolsága 300 kilométer, de repülőgépről indítva elérheti a 450-500 kilométert is. A beszerzések kontextusában az átláthatóság minimális, ami bizonyos értelemben a Kínából érkező beszerzések jellemzője” – mondta Džebić.
