Holoda Attila, az „Aurora Energy Kft” tanácsadó cég ügyvezető igazgatója és a magyarországi MOL vállalat korábbi menedzsere kijelentette, hogy Ranko Mimović üzletember ajánlata a Szerbiai Kőolajipari Vállalatra (NIS) nem jelent komoly alternatívát a MOL ajánlatával szemben, és hogy a fő tárgyalások nem Mimović ajánlatáról, hanem a MOL, az orosz részvényesek és a szerb állam közötti feltételekről folynak.
„Az a benyomás alakul ki, hogy Mimović ajánlata kevésbé komoly alternatívája a MOL ajánlatának, inkább politikai és tárgyalási bonyodalom egy már eleve erősen átpolitizált folyamatban” – mondta Holoda az EWB-nek arra az információra reagálva, miszerint egy kevéssé ismert szerbiai vállalat, Mimović tulajdonában, kétmilliárd eurót ajánlott a NIS orosz tulajdonrészéért, ami jóval magasabb a MOL ajánlatánál.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Holoda emlékeztetett arra is, hogy az orosz Gazpromnyefty nemrég közölte: nem tárgyal más vállalatokkal, miközben szerb tisztségviselők többször is kijelentették, hogy elégedetlenek a magyar MOL vállalat NIS eladásával kapcsolatos javaslataival.
„Ez arra utal, hogy a fő tárgyalások nem Mimović ajánlatáról szólnak, hanem a MOL, az orosz részvényesek és a szerb állam közötti feltételekről” – értékelte Holoda.
Véleménye szerint az a vételár, amelyet Mimović kínál, önmagában nem elegendő ahhoz, hogy hitelességet biztosítson egy stratégiai jelentőségű, szankciók alatt álló energetikai vállalat megszerzésére irányuló versenyben.
„A finanszírozás átláthatósága, az OFAC-előírásoknak való megfelelés, az operatív tapasztalat, az ellátásbiztonsági garanciák, valamint a politikai jelentőség ugyanolyan fontos tényezők. Egy viszonylag ismeretlen befektetői struktúra lényegesen nagyobb kockázatot hordoz a kötelezettségek nem teljesítése szempontjából, mint egy olyan bejáratott regionális energetikai vállalat, mint a MOL” – hangsúlyozta Holoda.
Rámutatott arra is, hogy minden fél számára a kulcskérdés nem csupán az, hogy ki kínálja a legmagasabb árat, hanem az is, hogy ki képes hosszú távon stabil, politikailag elfogadható és professzionális vállalatirányítást biztosítani. Szerinte a szerb állam érthető módon meg akarja őrizni befolyását az ország egyetlen olajfinomítója és az üzemanyag-ellátási rendszer felett, az orosz fél a lehető legjobb „kilépési feltételeket” keresi, míg a MOL csak olyan struktúrát fogadhat el, amely pénzügyileg és jogilag is indokolható.
