Szerbia-szerte ismét rendkívül magas a gyümölcsök és zöldségek ára. Teljesen szertefoszlott az a remény, hogy nem ismétlődik meg az elmúlt két évben tapasztalt árrobbanás. Május eleje újabb sokkot hozott a vásárlóknak: aki például cseresznyét szeretne enni, annak a belgrádi piacokon akár 1500 dinárt is fizetnie kell egy kilogrammért. Az áfonya ára pedig elképesztő, kilogrammonként 2200 dinárt is elér. Az eper helyzete sem sokkal jobb, mivel a hazai termesztésű gyümölcs kilogrammjáért 600 és 800 dinár közötti összeget kell fizetni. Az importeper ennél jóval drágább, ára akár az 1100 dinárt is elérheti kilogrammonként, írja cikkében a NIN.
Szabadkán a piacokon és a környékbeli termelőktől viszont jóval olcsóbban lehet például eperhez jutni, akár 300 dinárért is lehet találni, de több helyen 450-500 dinárt kérnek kilogrammjáért.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A zöldségek kínálata sem kivétel: a paradicsom körülbelül 700 dinárba kerül, a paprika ritkán kapható 500 dinár alatt, sőt még a zöldbab ára is magas, mintegy 500 dináros kilogrammonkénti áron mozog. Bár olcsó élelmiszernek számítanak, a burgonya és a vöröshagyma ára is jelentősen emelkedett: a burgonya kilogrammja 120–150 dinár, míg a hagyma ára 80–120 dinár között mozog, ami komoly drágulás az előző időszakhoz képest.
Ezek az összegek hitetlenkedést váltanak ki az átlagos vásárlókból, akik azt kérdezik: hol van a családi költségvetés tűrőképességének határa?
A magyarázatot ismét az időjárásban és az üzemanyagárakban keresik
A felvásárlók és kereskedők ismét az időjárási viszonyokat teszik felelőssé a drágulásért, akárcsak az előző két évben. Ha visszatekintünk 2024-re és 2025-re, valóban megállapítható, hogy ezeket a szezonokat erős áprilisi késői fagyok jellemezték, amelyek elpusztították a kajszi- és a korai cseresznyetermést, miközben a hosszan tartó nyári aszályok tovább csökkentették a hozamokat országszerte.
Ez alatt a két év alatt a természet kegyetlen volt a gazdákkal szemben, sok gyümölcsöst teljesen termés nélkül hagyva. Ugyanakkor 2026 eleje, bár hozott bizonyos kihívásokat kisebb hőmérsékleti ingadozások formájában, ezek intenzitása nem volt olyan súlyos, mint az előző két szezonban. A gyümölcsfák idén jóval nyugodtabb körülmények között virágoztak, és a fagyok sem voltak olyan pusztító erejűek, hogy indokolnák a piaci standokon látható magas árakat. Ez egyértelműen arra utal, hogy az időjárási körülmények már nem a fő, sőt valószínűleg nem is a döntő okai ezeknek az extrém magas áraknak, amelyekkel minden reggel szembesülünk. Úgy tűnik, a drága gyümölcs és zöldség az új valóság, amelyhez hozzá kell szoknunk.
Tény, hogy a termelési költségek megnőttek, és ebből már nincs visszaút. Még akkor is, amikor az időjárás viszonylag kedvező, a mezőgazdasági gépeket működtető dízel üzemanyag ára jóval magasabb maradt, mint néhány évvel ezelőtt. A műtrágya és a növényvédő szerek luxuscikké váltak, a gazdák pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy spóroljanak rajtuk, ha legalább elfogadható minőségű termést akarnak. Mindezek a költségek összeadódnak, így minden egyes beérett termény előállítása már eleve sokkal drágább, mint korábban.
A másik nagy és egyre súlyosabb probléma a hazai gyümölcstermesztők számára a munkaerőhiány. Tapasztalt szedőt találni szinte lehetetlen. Az olyan gyümölcsök, mint az eper vagy az áfonya szedése rendkívül megterhelő és kizárólag kézi munkát igényel, ezért a szedőket jól meg kell fizetni, ami közvetlenül növeli a végtermék árát. Ezeket a költségeket végső soron a fogyasztók viselik, akiknek ma már nagyon meg kell gondolniuk, milyen kedvenc gyümölcsöt vesznek meg, és miről mondanak le.
Van-e valódi indok a magas árakra?
További aggodalomra adnak okot az agrárközgazdászok előrejelzései, amelyek szerint bár jobb termés várható, a málna és a szeder ára nem lesz jelentősen alacsonyabb a tavalyinál, annak ellenére sem, hogy az időjárási feltételek sokkal kedvezőbbek voltak. Az idei termés várhatóan jóval stabilabb és jobb minőségű lesz, mint az elmúlt két évben, mivel az ültetvényeket végre elkerülték a szélsőséges fagyok és aszályok. A szakértők azonban figyelmeztetnek: a nagyobb mennyiség nem feltétlenül csökkenti automatikusan az árakat, mert a magas szedési költségek és az európai kereslet továbbra is magasan tartják a szerb málna árát. A málna szedése Szerbiában hagyományosan június közepén kezdődik az alacsonyabban fekvő területeken, míg a hegyvidéki központokban, például Ariljében és Ivanjicában a szezon csúcsa július elején várható. A szeder néhány héttel később jelenik meg a piacokon, de az előrejelzések szerint annak ára is magas marad.
Éppen ezért a fogyasztói szokások is drasztikusan változnak. A vásárlók már nem azért mennek piacra, hogy egész heti mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget vásároljanak, hanem szelektíven, sokszor darabra vagy kis mennyiségben vásárolnak. A piacok, amelyek egykor a bőség és az elérhetőség szimbólumai voltak, az átlagos vásárló számára túl drágává váltak. Ezzel párhuzamosan az üzletláncok megpróbálják kihasználni ezt az űrt török, albán vagy görög importáruval, de még ezek a termékek is veszítenek az árversenyben a magas logisztikai és szállítási költségek miatt.
A cseresznye termése idén jobb, mint tavaly volt, és várhatóan május végére egyre nagyobb lesz a kínálat a piacokon, ami hatással lesz az árak csökkenésére is, nemcsak a cseresznye, hanem más gyümölcsök és zöldségek esetében is.
Petar Bogosavljević, a szerbiai Fogyasztóvédelmi Mozgalom elnöke a NIN-nek azt mondta, hogy egyszerűen nincs valós alapja az idei „borsos” áraknak.
„Az időjárási viszonyok nem lehetnek kifogások a magas árakra. Az árak azért ilyenek, mert az eladók úgy ítélik meg, hogy a vásárlók annyira vágynak gyümölcsre és zöldségre, hogy hajlandók megfizetni ezeket a magas árakat” – magyarázta beszélgetőtársunk.
Hozzátette ugyanakkor, hogy várakozásai szerint ezeknek a termékeknek az ára hamarosan stabilizálódni fog, és ennek két fő oka van.
„Az első az, hogy a fogyasztók, elégedetlenek a magas árakkal, egyszerűen abbahagyják a gyümölcs és zöldség vásárlását. Egy részük tisztában van azzal, hogy az árak irreálisan magasak, ezért bojkottálni fogják a vásárlást, míg mások egyszerűen nem engedhetik meg maguknak ezeket az élelmiszereket ilyen árakon. A másik és fontosabb ok, amiért a gyümölcsárak csökkenni fognak, hogy az idei termés jobb, így több termék kerül piacra, ami hamarosan elérhetőbb árakat eredményez majd” – zárta gondolatait a szakember.
