A magyarországi MOL átveheti a Szerbiai Kőolajipar Vállalat (NIS) irányítását. De mi lesz azokkal a Szerbiában működő cégekkel, amelyeket az egykori miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz közel álló magyar üzletemberek vezetnek, most, hogy kormányváltás történt Magyarországon? A kérdésre az N1 Televízió próbálta meg megadni a választ.
Az új magyarországi hatóságok bejelentették egy olyan testület felállítását, amelynek már a neve is beszédes: Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal. A célja pedig nem más, mint az előző rezsim által odaítélt közpénzek ellenőrzése.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Ha ennek az ügynökségnek sikerül bebizonyítania, hogy ezek a cégek törvénytelenül jutottak forrásokhoz, akkor valószínűleg büntetőjogi felelősségre vonással is szembe kell nézniük” – nyilatkozta az N1 Televíziónak Gyurkovics Virág, az Átlátszó Vajdaság portál főszerkesztője.
Különösen óvatosnak kellene lenniük a magyar üzletemberek Szerbiában működő cégeinek, amelyek szintén a vizsgálat hatálya alá tartoznak majd.
„Azok a vállalatok, amelyeknek az anyacége Magyarországon van, leányvállalatokat hoznak létre Szerbiában, ahol aztán ezek a cégek elég gyakran nyernek a közbeszerzéseken” – mondta Gyurkovics.
A közbeszerzések mellett egyes magánszemélyektől a szerb kormány támogatásai sem álltak távol. Ismert név ezen a téren Tiborcz István, a volt magyar miniszterelnök, Orbán Viktor veje.
„Tiborcznak több vállalkozása is van. Mindenekelőtt egy disztribútor vállalat, amelyet átvett, és amely szintén elég jól működik, valamint mintegy tizenegy irodaházat kezel Belgrádban, amelyek az elmúlt két évben körülbelül 19,5 millió eurós nyereséget hoztak neki” – mondta Ivan Radak, a Forbes Srbija főszerkesztője.
„A nagyjából tíz szerbiai magyar vállalkozónak a bevétele az elmúlt öt évben meghaladta a kétmilliárd eurót” – mutatott rá Radak.
Ezen vállalkozók többsége már a szerbiai Vučić-rezsim és a magyarországi Orbán-rezsim előtt felépítette a maga üzleti birodalmát.
„Gyakran látták vendégül Orbánt, a minisztereit és a magyar kormány más tisztségviselőit” – tette hozzá Radak.
„A 2015/16-os évek után, amikor a Vajdasági Magyarok Szövetsége stratégiai együttműködést alakított ki a Fidesz–KDNP kormánnyal, nagyobb összegű források kezdtek érkezni Szerbiába a Prosperitati Alapítványon keresztül” – mondta Gyurkovics.
Ezen az alapítványon keresztül a magyar kormány anyagilag támogatta a diaszpórában – így a Szerbiában is – élő állampolgárai vállalkozásait.
„Azt láthattuk, hogy a források különféle ágazatokba áramlottak. Még éttermek megnyitására is, amit a turisztikai potenciál fejlesztésével és a két kultúra közötti cserével indokoltak” – fejtette ki Radak.
Jelen van itt a mezőgazdaság, az italgyártás, a telekommunikáció és a bútorgyártás is.
Az új magyar hatóságok vizsgálatában Gyurkovics Virág azonban nem lát alapot arra, hogy ezektől a cégektől elkobozzák a vagyont.
„Azt be lehet bizonyítani, hogy a például a Prosperitati Alapítványon keresztül kapott forrásokat politikailag motivált módon ítélték oda” – mondta Gyurkovics.
Az N1 beszélgetőpartnerei egyetértenek abban, hogy a fent említett vállalkozások jövőjét nehéz megjósolni.
Radar: Eurómilliárdokat forgat a magyar üzleti elit Szerbiában is
