A tavalyi év folyamán az Emancipációs Politikai Központ öt interaktív képzést szervezett több mint 100, a szerbiai autóiparban és textiliparban dolgozó munkás számára. A találkozók következtetéseit egy jelentésben foglalták össze, amely súlyos munkajogi jogsértésekre és rossz munkakörülményekre mutat rá, írja a Danas.
A jelentés szerint a munkavállalók által tapasztalt problémák nem elszigetelt esetek, hanem annak a következményei, ahogyan a vállalatokban a termelést, az irányítást és a költségellenőrzést megszervezik.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A legfontosabb problémák között szerepel a dolgozók biztonságának és egészségének veszélyeztetése, a túlóra mint bevett gyakorlat, az alacsony bérek, valamint a diszkrimináció különböző formái és a munkavállalók méltóságának megsértése.
A munkások a képzések során arról számoltak be, hogy nap mint nap rossz körülmények között dolgoznak, túlzott zajterhelés és nem megfelelő klimatizálás mellett, ami növeli a sérülések és a hosszú távú egészségkárosodások kockázatát. Külön kiemelték, hogy az ismétlődő fizikai munkafolyamatok krónikus sérülésekhez és deformációkhoz vezetnek, miközben az elavult felszerelések és a rövid szünetek tovább rontják a munkakörülményeket.
A jelentés szerint sok vállalatnál a túlóráztatás szabálynak, nem pedig kivételnek számít. A munkások beszámolói alapján a fizetések gyakran nem elegendőek a méltó megélhetéshez, ezért a dolgozók kénytelenek túlórázni – hétvégéken is –, hogy biztosítani tudják az alapvető megélhetést.
A munkások felhívták a figyelmet arra a gyakorlatra is, hogy a termelési leállások idején kényszerszabadságra küldik őket, ami szerintük megvonja a pihenéshez való jogot.
A jelentés külön fejezete foglalkozik a diszkriminációval és a munkahelyi méltóság védelmével. A képzések résztvevői beszéltek a közvetlen vezetők részéről érkező sértegetésekről, lekezelésről, kiabálásról és megalázásról, valamint a visszaéléseket bejelentő dolgozókra nehezedő nyomásról is. Állításuk szerint azok a munkavállalók, akik szabálytalanságokat jelentenek, gyakran saját hibájukon kívül kerülnek felfüggesztésre vagy eltávolításra a munkából.
A jelentés szerint a diszkrimináció különösen az idősebb munkavállalókat és a nőket érinti.
A jelentés a méltányos ökológiai átmenet kérdésével is foglalkozik, hangsúlyozva, hogy a környezetvédelem és a munkajogok nem választhatók el egymástól. A munkások elmondása szerint a gyártócsarnokokban nyáron akár 38 fokos hőmérséklet is lehet, míg télen a munkaterületek gyakran hidegek és nem megfelelően védettek.
A képzések résztvevői kiemelték, hogy a szélsőséges hőmérsékletek, a por és a magas teljesítménynormák miatti munkanyomás közvetlenül veszélyeztetik a dolgozók egészségét.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a munkakörülmények tartós javításához rendszerszintű megoldásokra, valamint a szakszervezeti kapacitások megerősítésére van szükség, mivel a szakszervezetek továbbra is a munkavállalók legfontosabb szerveződési formáját jelentik a jobb munkakörülményekért folytatott küzdelemben.
