Szerbia és Oroszország kapcsolatát nem nevezné testvérinek, és hogy az 1990-es években Jugoszlávia ellen bevezetett szankciók az egyetlen okai annak, hogy Belgrád nem vezetett be büntetőintézkedéseket Moszkvával szemben, legalábbis Ana Brnabić szerb házelnök szerint.
A Politico brüsszeli portálnak adott interjújában, a Globsec nemzetközi konferencián, amelyen részt vesz, Brnabić azt mondta, hogy Szerbia „teljes mértékben összhangban van” az Európai Unió értékeivel, és visszautasította azt az állítást, hogy Aleksandar Vučić hatalma „testvéri kapcsolatokat” ápolna Moszkvával.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Nem mondanám, hogy ezek testvéri kapcsolatok. Vučić elnök kommunikál Vlagyimir Putyin elnökkel, de egyes EU-tagállamok vezetői is kapcsolatban állnak az ő adminisztrációjával. Egyes uniós vezetők, például Robert Fico szlovák miniszterelnök, idén is Moszkvában jártak. Vučić pedig a 80. évforduló alkalmából volt Moszkvában, egy nagy jubileum miatt. Idén nem volt”– mondta Brnabić.
Brnabić hozzátette, hogy Szerbia „egyértelműen kijelentette”, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadása „egyértelmű agressziós cselekmény és a nemzetközi jog világos megsértése”, valamint hogy megszavazta Oroszország kizárását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából.
„A világ mindent fekete-fehéren lát, ezért Brüsszelben meglepődnek, amikor azt mondom, hogy elítéltük az orosz agressziót Ukrajna ellen, és teljes mértékben tiszteletben tartjuk Ukrajna területi integritását, mert Ukrajna is tiszteletben tartja Szerbia területi integritását. Ukrajna nem ismerte el az úgynevezett Koszovót. Az egyetlen ok, amiért nem vezettünk be szankciókat Oroszország ellen, az, hogy mi magunk is szankciók alatt álltunk az 1990-es években, és a népünk nem szereti a szankciókat” – tette hozzá Brnabić.
Azt is elmondta, hogy Szerbiának nincs jelentős kereskedelmi forgalma Oroszországgal, és például nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolít Bosznia és Hercegovinával.
Brnabić szerint az európai integráció „Szerbia stratégiai prioritása”, ugyanakkor hozzátette, hogy a „játékszabályok” ebben a folyamatban megváltoztak 2014-hez képest, és szerinte ez „nem fair”.
„Ezek a játékszabályok megváltoztak, és szerintem ez nem tisztességes, mert amikor teljes mértékben összehangolják a közös uniós kül- és biztonságpolitikát, akkor önök EU-tagállammá válnak, és teljes biztonságot és védelmet élveznek az EU részéről. Mi ezt nem kapjuk meg. Amikor bármiféle káosz van, például kereskedelmi háború az Egyesült Államok és az EU között, minket harmadik országként kezelnek, miközben azt várják el tőlünk, hogy százszázalékosan igazodjunk hozzájuk. Szerintem ez nem fair. Ez nem nemzeti érdekünk. Úgy gondolom, hogy ezt az EU-nak meg kell értenie” – mondta Brnabić.
Arra a kérdésre, hogy miként kommentálja a szerb hatóságok demonstrálókkal szembeni repressziójáról szóló állításokat az elmúlt másfél évben, Brnabić azt mondta, hogy egyes EU-tagállamok rendőrsége sokkal keményebben lép fel a tüntetéseken.
„Ha megnézzük a demonstrálókkal szembeni represszív intézkedéseket Hollandiaban, Franciaországban vagy Németországban, még a bejelentett tüntetéseken is, miközben nálunk több mint 13 ezer be nem jelentett tüntetés volt, nem mondanám, hogy olyan intézkedéseket alkalmaztunk volna, amelyek összehasonlíthatók azzal, amit egyes EU-tagállamokban látunk” – mondta Brnabić.
Példaként Albániat is említette, mondván, hogy „senki sem szólt egy szót sem” a közelmúltbeli könnygáz- és vízágyúhasználat miatt a tüntetők ellen abban az országban.
„És miért van ez így? Véleményem szerint azért, mert Albánia százszázalékosan igazodott az EU közös kül- és biztonságpolitikájához. Emiatt minden más felett szemet hunynak, míg Szerbia esetében lényegében nagyrészt hamis narratívákat erőltetnek, és kettős mércét alkalmaznak” – tette hozzá Brnabić.
