A hantavírus megjelenése egy dél-atlanti turistahajón, ahol a legfrissebb információk szerint három ember meghalt és 11-en megfertőződtek, nem ad okot pánikra, és nem jelent világjárványveszélyt – jelentette ki Nebojša Bohucki, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet epidemiológusa.
A Magločistačnak nyilatkozva úgy értékelte, hogy „a természetben előforduló normális eseményről” van szó, és hangsúlyozta, hogy a hantavírus évtizedek óta ismert, valamint nem mutat olyan új tulajdonságokat, amelyek járványos potenciálra utalnának.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Szavai szerint itt semmiképpen sincs szó világjárványról vagy annak veszélyéről.
„A pandémia rendkívül ritka jelenség, és akkor következik be, amikor a vírus megváltozik és új tulajdonságokat szerez. Ez a hantavírus esetében nem történt meg” – mondta Bohucki.
Elmondása szerint a hajón azonosított vírus eltér az Európában és Ázsiában – így Szerbiában is – jelen lévő törzstől.
Hozzátette, hogy Szerbiában a vérzéses láz veseszindrómával járó formája fordul elő, amelyet egérláznak is neveznek, természetes hordozói pedig a rágcsálók.
Szerbiában az elmúlt tíz évben 127 ilyen megbetegedést regisztráltak, ebből 23-at Vajdaságban, köztük egy esetet Szabadkán 2024 folyamán, kedvező kimenetellel.
Bohucki szerint a betegség európai formája leggyakrabban influenzaszerű tünetekkel jelentkezik, míg a súlyosabb esetek vérzéses lázzal és vesekárosodással járnak, a halálozási arány pedig körülbelül egy százalék.
Ezzel szemben a turistahajón regisztrált hantavírus a tüdőszindrómával áll kapcsolatban, és Argentínában, valamint Chilében fordul elő, ahol a hosszúfarkú rizspatkány terjeszti.
Az európai törzzsel ellentétben ez a forma emberről emberre is terjedhet.
Az epidemiológus emlékeztetett arra, hogy az argentínai járvány idején 2018 végén 34 fertőzéses esetet és 11 halálesetet regisztráltak, miközben igazolták a vírus emberek közötti terjedését is.
„A lappangási idő akár 42 napig is eltarthat, és csak ezt követően lesz világosabb, hogy ebben az esetben valójában hány ember fertőződött meg” – mondta Bohucki.
A médiabeszámolókat kommentálva úgy értékelte, hogy egyes információk szenzációhajhász módon jelentek meg, és indokolatlanul használták a „pandémia” kifejezést.
Hangsúlyozta, hogy a szerbiai polgároknak nincs okuk aggodalomra, ugyanakkor kiemelte a rendszeres higiéniai intézkedések fontosságát, különösen azokon a helyeken, ahol rágcsálók fordulnak elő.
„A felületek nedves tisztítása és a por felkavarásának elkerülése nagyon fontos, mert a vírus jelen lehet a rágcsálók kiszáradt ürülékében is” – mondta Bohucki.
Hozzátette, hogy az egzotikus vidékekre utazóknak óvatosnak kell lenniük és be kell tartaniuk a higiéniai ajánlásokat, de nincs ok az utazások lemondására.
