Május elején egyes piacokon 1500 dinárt kértek a cseresznye kilójáért, mostanra azonban csökkent az ára és jelenleg 500 és 800 dinár közötti áron kapható, fajtától és a minőségtől függően. Az árusok szerint az árcsökkenés oka a hazai termés nagyobb mennyiségű megjelenése, ami miatt a kínálat lényegesen jobb, mint a szezon elején volt, írja a Nova ekonomija.
A május eleji magas árak számos reakciót váltottak ki a közösségi médiában, ahol a cseresznye árát gyakran a hús vagy az éttermi ételek áraival hasonlították össze. A termelők azonban figyelmeztettek arra, hogy a magas árak mögött nem csupán a kereskedők nagy nyeresége áll, hanem a tavaszi fagyok okozta gyengébb termés, valamint a termelési költségek növekedése is.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A cseresznye első mennyiségei minden évben magasabb áron kerülnek piacra, mivel korlátozott mennyiségben jelennek meg, miközben a kereslet nagy. Idén további problémát jelentettek a virágzás idején tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülmények, amelyek Szerbia egyes részein csökkentették a korai fajták terméshozamát.
Ahogy a szezon halad előre, későbbi fajták és nagyobb mennyiségű hazai gyümölcs érkezik a piacra, ami hagyományosan az árak stabilizálódásához vezet. Az árusok arra számítanak, hogy június folyamán a cseresznye ára tovább csökkenhet, amennyiben nem lesznek újabb időjárási károk.
Az árcsökkenés más szezonális gyümölcsöknél is megfigyelhető. Az eper a szezon kezdetéhez képest a legtöbb piacon olcsóbb lett, míg a sárgabarack, a nektarin és az áfonya ára is csökkenésnek indult a jobb kínálat és a nagyobb import miatt.
A gyümölcstermesztők ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy a termelési költségek továbbra is magasak. Drágult az üzemanyag, az ültetvényvédelem, az öntözés és a munkaerő is, ezért a termelők szerint az áringadozások elkerülhetetlenné váltak.
Közgazdászok és agrárelemzők szerint az ilyen ármozgások jól mutatják, mennyire érzékennyé vált a hazai mezőgazdaság az éghajlatváltozásra és a szélsőséges időjárásra, amelyek évről évre egyre nagyobb hatással vannak a terméshozamokra és az élelmiszerárakra.
Fotó: freepik
