Bemutatták a Mit csinálnak a sikeres vállalatok Szerbiában 2025–2026-ban című kutatás eredményeit, melyből az derül ki, hogy a vezetőkbe vetett bizalom történelmi mélypontra süllyedt, az emberek pedig egyre kevésbé bíznak a politikusokban, az intézményekben, az üzleti vezetőkben és a médiában, olvasható a Nova ekonomija cikkében.
Tijana Bejatović, a HR Experiences 2026 konferencia programigazgatója a rendezvényen elmondta, a vezetők egy dolgot gondolnak, miközben az alkalmazottak teljesen másként élik meg a valóságot. Ez jelenti azt a szakadékot, amely a vállalatvezetők önképe és az alkalmazottak valódi érzései, tapasztalatai között húzódik.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Sonja Ćetković, az Infostud igazgatója a kutatás eredményeit bemutatva elmondta, hogy az alkalmazottak lojalitása és elkötelezettsége alacsony, és a dolgozók többsége nem ajánlaná munkahelyét másoknak.
Hozzátette, hogy az állami szektorban „ugyanilyen rossz” a helyzet, ami a dolgozói bizalmat és elégedettséget illeti.
Az alkalmazotti lojalitással kapcsolatban elmondta, hogy a menedzserek becslése szerint a dolgozók körülbelül 15 százaléka aktívan keres új állást vagy fontolgat más lehetőségeket, míg a kutatások szerint a valós arány eléri a 76 százalékot.
A kutatás adatai szerint a sikeresnek számító szerbiai vállalatok 58 százaléka toxikus működési módot alkalmaz, ami magasabb arány, mint az egészséges vállalati légkörrel rendelkező cégek aránya, amely 42 százalék.
Az egészséges vállalatokra a bizalomra épülő vezetés jellemző, amelynek következtében az alkalmazottak megerősítve érzik magukat. Emellett rendszerszintű, nem pedig alkalmi („ad hoc”) módon közelítik meg a munkavállalók jóllétének kérdését, és a visszajelzési kultúra is kiemelt szerepet kap – mondta.
Ćetković hangsúlyozta, hogy a toxikus vállalatok alkalmazottainak 97 százaléka tapasztal mentális egészségügyi problémákat, míg az egészségesebb cégeknél ez az arány valamivel alacsonyabb, 83 százalék.
Mint mondta, a különbség abban rejlik, hogy az egészséges vállalatok rendszerszinten kezelik a mentális egészség problémáit, ezért ezek kevésbé befolyásolják a dolgozók teljesítményét és munkahelyi működését.
Predrag Okanović, a TIM Centar egyik alapítója szerint az egészséges vállalatok dolgozói produktívabbak és elkötelezettebbek, míg a toxikus cégek gyakran gazdasági következményeket is elszenvednek az alacsonyabb termelékenység és a folyamatos munkaerő-fluktuáció miatt.
„Szerbiában minden hatodik alkalmazott ajánlja a barátainak azt a céget, ahol dolgozik, miközben az alkalmazottak kétharmada valójában lebeszéli ismerőseit arról, hogy ott helyezkedjenek el” – mondta Okanović, hozzátéve, hogy Szerbia minden városában rossz az átlag, de a helyzet Belgrádban működő cégeknél a legrosszabb.
Hozzátette, hogy szinte minden iparág gyenge eredményeket mutat az alkalmazotti elégedettség és bizalom terén, miközben idén egyedül az IT-szektor ért el valamivel jobb eredményeket.
Okanović azt is hozzátette, hogy a toxikus vállalatok gyakran úgy vélik, a siker szigorú hierarchiával, a dolgozók kontrollálásával és túlzott nyomásgyakorlással érhető el.
„A vállalatok képviselői gyakran azt mondják, hogy az emberek jelentik a cég legnagyobb értékét, de a gyakorlatban ez sokszor a dolgozók kizsigerelésére, túlóráztatására és a kiégés normalizálására redukálódik” – mondta.
Rossz vezetőket eltűrő és újratermelő rendszer
Peri Tims, a People and Transformational HR (PTHR) alapítója kijelentette, hogy a társadalom nemcsak a humánerőforrás-területen, hanem általában a vezetésben is eltűrte a rossz vezetőket.
„Észrevettük a nárcisztikus viselkedést és a számos vezetői botrányt, de hozzászoktunk mindehhez azzal a kifogással, hogy mindig lehetne rosszabb” – mondta Tims, miközben egy alternatív, úgynevezett polimorf szervezeti modellt mutatott be. Ez rugalmasabb vállalatokat jelent kevesebb merev hierarchiával és nagyobb dolgozói részvétellel a döntéshozatalban.
A korrupt üzlet és politika kapcsolatáról szólva Tims kijelentette, hogy „a technológiai vezetők politikai vezetők mellé álltak, hogy finanszírozzák kampányaikat, cserébe pedig állami szerződéseket kapjanak”.
Az élő, személyes interakció jelentőségét hangsúlyozva Kristin Armstrong, az Armstrong & Partners alapítója elmondta, hogy a dolgozók ma túlterheltek az állandó online kommunikáció és információcsere miatt.
Mint elmondta, egy átlagos munkanapon a dolgozóknak körülbelül 275 különböző interakciójuk van csak a Microsoft rendszerein keresztül, nem számítva a WhatsApp-üzeneteket és más alkalmazásokat.
„Két térbe húzódtunk vissza – az online világba, ahol hasonló gondolkodású emberek vesznek körül minket, valamint a legszűkebb környezetünkbe. Emiatt elveszítettük a nézetkülönbségek kezelésének és az egymásra figyelésnek a képességét” – mondta Armstrong, hozzátéve, hogy a személyes kommunikáció sokkal fontosabb a bizalom és a minőségi kapcsolatok kiépítésében a munkatársak között.
Fotó: freepik
