Évente körülbelül 6500 embernél regisztrálnak tüdődaganatot, a megbetegedettek közül tízből kilencen dohányoznak, Szerbiában pedig a lakosság csaknem egyharmada dohányzik – hangzott el a Dohányfüstmentes Világnap alkalmából.
„A fiatalok a cigaretta után nyúlnak, ami aztán egy 50 évig tartó szokássá válik náluk. Azoknak az embereknek, akik napi egy vagy több dobozzal elszívnak, tüdőszűrésre kellene járniuk – valójában az egészséges dohányosoknak kellene ide járniuk, a megelőzés jegyében. Ami pedig a passzív dohányosokat illeti: ha két órán át belélegzik a füstöt, az olyan, mintha maguk is elszívtak volna egy szál cigarettát” – mutatott rá Zoran Andrić onkológus.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Hozzátette, hogy ez a ráktípus a férfiak körében a leggyakoribb, a nőknél pedig közvetlenül a mellrák és a méhnyakrák után következik, ezért is rendkívül fontos a HPV-elleni védőoltás beadatása.
„Szerbiában a nemzeti HPV-oltási kampányra a lakosság mindössze 15 százaléka válaszolt, pedig ez a vakcina 97 százalékos védelmet nyújt és ingyenes. Az emberek jobban hisznek az oltáselleneseknek, mint a szakembereknek. Magyarországon erre a kampányra az emberek 85 százaléka jelentkezett, mégpedig azért, mert ott az a gyakorlat, hogy az állam nem biztosít számodra juttatásokat, ha nem éltél azzal, amit ingyenesen a rendelkezésedre bocsátott. Ezt Szerbiának is be kellene vezetnie” – mondta Andrić.
Olja Ćorović, a „Full tüdővel” elnevezésű betegegyesület elnöke elmondta, hogy az első tünetek megjelenésétől a kezelés megkezdéséig átlagosan hat hónap telik el, és ezt az időszakot feltétlenül le kell rövidíteni.
„Ennek ellenére még mindig vannak olyan tüdőrákos betegek, akik nem férnek hozzá a korszerű terápiákhoz, különösen a laphámsejtes tüdőrákban szenvedők, valamint az áttétes, nem kissejtes tüdőrákos betegek, mind a ritka, mind a gyakori génmutációkkal rendelkezők. Ez azt jelenti, hogy a modern terápiák – bár ma már világszerte standardnak számítanak – Szerbiában még mindig nem elérhetőek minden beteg számára. Jó lenne engedélyezni a terápia szubkután (bőr alá történő) beadását ott, ahol ez lehetséges. A betegeknek ez hatalmas könnyebbség lenne, a kórházakban pedig kapacitásokat szabadítana fel azon páciensek számára, akiknek az intravénás beadás az egyetlen megoldás” – mondta Ćorović.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy az immunterápia meghosszabbíthatja az életet, és a korábbinál jobb életminőséget biztosíthat.
„A korszerű terápiák az áttétes tüdőrák kezelésének alapjává váltak, és nagyszámú betegnél jelentősen megváltoztatták a betegség lefolyását. Az innovatív kezelések elérhetőségének javítására azonban Szerbiában még mindig tág tér mutatkozik. Különösen fontos lenne elérhetővé tenni az immunterápiát a laphámsejtes tüdőrákban szenvedők számára, valamint az innovatív terápiákat a nem kissejtes, áttétes tüdőrák ritka és gyakori génmutációival rendelkező betegek részére. Pontosan ezek a terápiák képesek jelentősen meghosszabbítani az életet és csökkenteni a betegség előrehaladásának kockázatát” – tette hozzá Ćorović.
Szerbiában tíz felnőtt állampolgárból csaknem négy dohányzik, a dohányosok több mint fele nem is tervezi, hogy leteszi a cigarettát, miközben a lakosság többsége ki van téve a dohányfüstnek a kávézókban, a munkahelyén, sőt a saját otthonában is – derült ki a Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet 2023-as legfrissebb adataiból.
A kutatás rámutatott arra is, hogy az elektronikus cigarettákat és a vízipipákat (nargiléket) leggyakrabban a 18 és 24 év közötti fiatalok használják, ami miatt a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a dohány- és nikotintermékek továbbra is az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívást jelentik Szerbiában.
