Szerbiában új, az önkéntes nyugdíjalapokról és nyugdíjprogramokról szóló törvénytervezet készül, amely korszerűsíti a szabályozást és számos újdonságot vezet be a nyugdíjbiztosítási rendszerben, számolt be a Biznis.rs portál.
A Szerb Nemzeti Bank közzétette az önkéntes nyugdíjalapokról és nyugdíjprogramokról szóló törvény tervezetét, amely összhangban van Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatból eredő kötelezettségeivel. A tervezet a jelenlegi törvényt váltaná fel 2028-tól. A javaslat szerint egyes rendelkezések azonban csak Szerbia európai uniós csatlakozását követően lépnének hatályba.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Nemzeti Bank közlése szerint a tervezet korszerűsíti az önkéntes nyugdíjalapokat kezelő társaságok működésének szabályozási kereteit, valamint az önkéntes nyugdíjalapok szervezésére és kezelésére vonatkozó előírásokat, és összhangba hozza azokat az Európai Unió jelenlegi szabályozásával.
A tervezet terjedelme közel háromszorosa a jelenlegi törvényének, és számos újítást vezet be: bővíti az önkéntes nyugdíjbiztosítás rendszerében részt vevő szereplők körét, megemeli az alapításhoz szükséges tőkét, valamint erősíti a felügyeleti ellenőrzést.
Magán- és foglalkozási nyugdíj
A tervezet különbséget tesz a magánnyugdíj és a foglalkozási nyugdíj között.
Magánnyugdíj a nyugdíjas saját befizetéseiből felhalmozott összegből folyósított nyugdíjat jelenti, a foglalkozási nyugdíj pedig olyan nyugdíj, amelyhez a munkáltató fizette a hozzájárulásokat a munkavállaló javára.
Emellett bevezetik a foglalkozási nyugdíjat biztosító intézmény fogalmát is.
A jelenlegi rendszerben a letétkezelői feladatokat végző letétkezelő bank szerepét a jövőben a depozitórium venné át, amely nemcsak bank, hanem hitelintézet vagy befektetési társaság is lehet. Ez szintén az uniós szabályokhoz való igazodás része.
Magasabb tőkekövetelmények
Az önkéntes nyugdíjalapokat kezelő társaság alapításához szükséges minimális pénzbeli alaptőke 1,5 millió euró lenne.
Azoknál a társaságoknál, amelyek meghatározott összegű kifizetéseket garantáló nyugdíjalapot kezelnek, a minimális alaptőke 3 millió euróra emelkedne.
Az alapban felhalmozott megtakarítások felvételére továbbra is 58 éves kortól, legkésőbb pedig 70 éves korig lenne lehetőség.
A kifizetés történhetne egy összegben, programozott részletekben, járadék vásárlásával,
vagy ezek kombinációjával.
Egyösszegű kifizetésként legfeljebb a felhalmozott vagyon 30 százaléka vehető fel, míg a programozott kifizetések időtartama nem lehet rövidebb egy évnél.
Újdonság, hogy a teljes összeg egyetlen kifizetéssel is felvehető lenne, de csak akkor, ha a felhalmozott vagyon értéke nem haladja meg a tíz befektetési egység értékét.
A felhalmozott összeghez 58 éves kor előtt is hozzá lehetne férni, amennyiben a munkaképesség tartós elvesztését a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap szakértői szerve megállapítja.
A nyugdíjalap tagjának vagy nyugdíjas kedvezményezettjének halála esetén a számlán lévő összeget az általa előzetesen megjelölt örökös kapja meg. Ha ilyen személy nincs kijelölve, akkor az öröklési törvény rendelkezései szerint járnak el.
Kockázatmegosztás a befektetéseknél
A törvénytervezet szigorú szabályokat vezet be annak érdekében, hogy a nyugdíjalapok vagyona ne koncentrálódjon túlzott mértékben egyetlen kibocsátónál vagy vállalatcsoportnál.
Így az alap nettó vagyonának legfeljebb 10 százaléka fektethető egy kibocsátó vagy kapcsolt kibocsátók értékpapírjaiba; a befizető által kibocsátott értékpapírok esetében az arány legfeljebb 5 százalék lehet; egy kibocsátó tulajdonrészéből legfeljebb 15 százalék szerezhető meg; ha egy társaság több alapot kezel, azok együttes részesedése nem haladhatja meg a 25 százalékot; és végül egy kibocsátó kötvénykibocsátásának legfeljebb 10 százaléka vásárolható meg.
A nyugdíjalap vagyonának legfeljebb 70 százaléka fektethető szabályozott piacon forgalmazott részvényekbe, részvényjellegű értékpapírokba és vállalati kötvényekbe. Az egyes eszközök arányáról a vagyonkezelő társaság dönt.
A tervezet számos újítást vezet be (Fotó: pexels)
