Zlatko Vujović, a montenegrói politikatudomány-professzora szerint a Szerbia és Montenegró közötti viszony a közeljövőben várhatóan tovább romlik, és ennek egyik fő oka Montenegró gyors előrehaladása lehet az európai uniós csatlakozás felé. Véleménye szerint Aleksandar Vučić szerb elnök és a hivatalos belgrádi vezetés számára nem kedvező, hogy Montenegró a Nyugat-Balkán országai közül elsőként zárhatja le a csatlakozási tárgyalásokat és akár 2028-ig az Európai Unió tagjává válhat.
Zlatko Vujović, az Insajdernek adott interjújában elmondta, az elmúlt hetekben kirobbant konfliktusok – köztük a Nemzetbiztonsági és Hírszerzési Ügynökség (BIA) figyelmeztetése Vučić állítólagos montenegrói biztonsági kockázatairól, valamint a Belgrád és Tivat közötti rejtélyes charterjárat ügye – nem elszigetelt események, hanem egy hosszabb folyamat részei. Úgy véli, hogy hasonló feszültségek a jövőben is várhatók.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Vujović kitért arra az esetre is, amikor egy csoport gyanús személy próbált belépni Montenegróba a tivati repülőtéren keresztül. Elmondása szerint ilyen emberek korábban is megjelentek az országban, különösen választási időszakokban. Szerinte ezek a csoportok nemcsak szerbiai politikai események során aktívak, hanem montenegrói helyi és országos választások idején is. A professzor azt állítja, hogy ugyanazok a személyek korábban olyan akciókban is részt vettek, amelyek a Vučić-kritikus diákokkal és állampolgárokkal szembeni fellépésekhez kapcsolódtak.
A Belgrádból Tivatra tartó charterjárat ügyével kapcsolatban Vujović úgy fogalmazott, hogy nehéz megállapítani az eredeti szándékot, de szerinte a tervezett művelet végül kudarcba fulladt. Úgy véli, hogy amennyiben valóban biztonsági szolgálatok által előkészített akcióról volt szó, az végül kínos kudarccá vált. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem tartja amatőrnek a szerb titkosszolgálatokat, ezért feltételezi, hogy az akció szervezői előzetesen arra számítottak, hogy a montenegrói biztonsági struktúrákon belül lesznek olyan kapcsolataik, amelyek segítik a terv végrehajtását.
A professzor szerint a történtek arra utalnak, hogy valami váratlanul megváltozott. Egy lehetséges magyarázatként azt említette, hogy nyugati hírszerző szolgálatok észlelhették az előkészületeket, és közbeléphettek, mert úgy ítélték meg, hogy azok veszélyeztethetik Montenegró stabilitását vagy bizonyos nemzetközi szereplők biztonságát.
A BIA azon állításával kapcsolatban, miszerint Vučić biztonsága veszélybe került volna egy montenegrói látogatás során, Vujović szkeptikus. Rámutatott, hogy az adott időszakban Montenegróban olyan nemzetközi csúcstalálkozót tartottak, amelyen az Európai Unió vezető politikusai, több tagállam vezetői és számos nyugati biztonsági szolgálat képviselői is jelen voltak. Emiatt az országban rendkívül szigorú biztonsági intézkedések voltak érvényben.
Álláspontja szerint éppen ebben az időszakban volt Vučić a lehető legnagyobb biztonságban Montenegró területén. A professzor különbséget tett a fizikai biztonság és a politikai fogadtatás között. Szerinte bár az elnök testi épsége nem volt veszélyben, a montenegrói társadalom jelentős része negatívan viszonyul hozzá, és nem tekinti szívesen látott vendégnek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy szigorúan ellenőrzött nemzetközi csúcstalálkozó keretei között a közvélemény hangulata gyakorlatilag nem befolyásolhatta volna Vučić tartózkodását.
Vujović szerint a szerb elnök politikai befolyása Montenegróban az elmúlt években jelentősen csökkent. Úgy véli, hogy a 2020-as helyzethez képest ma sokkal kisebb hatással van az ország politikai folyamataira, és még azokkal a politikusokkal szemben is gyengült a befolyása, akiket korábban legfontosabb szövetségeseinek tartottak. Példaként említette a montenegrói parlament elnökét, Andrija Mandićot, akire Vučić már nem tud akkora hatást gyakorolni, mint korábban.
A professzor szerint ma már csak néhány montenegrói politikus támogatja nyíltan és határozottan a szerb elnököt, miközben a politikai elit többsége fokozatosan távolodik tőle. Ennek egyik oka szerinte az Európai Unió növekvő nyomása. A montenegrói politikusok nem szeretnének szembe kerülni Brüsszellel azzal, hogy túl szoros kapcsolatot ápolnak Vučićcsal. Ez a távolodás már évek óta tart, és egyre látványosabb a kétoldalú találkozókon is.
„Látható egyfajta eltávolodás, és ezt gyakran hangsúlyozzák a kétoldalú találkozókon azok a Montenegróban működő szerbbarát vagy szerb politikusok és tisztségviselők, akik egyre inkább távolságot tartanak Vučić elnöktől” – mondta Vujović.
Véleménye szerint ez a folyamat irritálja Szerbia elnökét.
„Mindez természetesen bosszantja Vučić urat, hiszen rendkívül sok pénzt fektetett az ő választási kampányaikba, valamint abba a politikai befolyásba és hatalomba, amelyet mára felhalmoztak” – fogalmazott Vujović.
Vujović úgy látja, hogy ez a folyamat különösen bosszantja Vučićot, mivel a szerb vezetés jelentős politikai és pénzügyi erőforrásokat fordított korábban a montenegrói szövetségeseinek támogatására. Szerinte azonban a folyamat nem átmeneti, hanem tartós, és egyértelműen ellentétes a szerb elnök érdekeivel.
A beszélgetés végén a professzor kijelentette, hogy Vučić rendszerének „a legrosszabb hír” Montenegró esetleges uniós csatlakozása lenne 2028-ig. Véleménye szerint ez cáfolná azt a narratívát, hogy a Nyugat-Balkán országainak nincs reális esélyük az EU-tagságra. Ugyanakkor ezt pozitív fejleménynek tartja Szerbia polgárai számára, mert szerinte Montenegró sikeres csatlakozása ösztönözheti a demokratikus reformokat Szerbiában is. Vujović reményei szerint ez erősítheti az Európai Unió nyomását a választások tisztaságának javítása, a demokratikus intézmények megerősítése és a kormánykritikus szereplők biztonságának garantálása érdekében.
Fotó: Beta
