A projekt, amelyről éveken át csak mint távoli jövőről beszéltek, most olyan valósággá válik, amely tartósan megváltoztatja Délkelet-Európa térképét. A régió kulcsfontosságú fővárosait összekötő, és közvetlenül az Égei-tengerig húzódó nagysebességű vasútvonal kiépítése méltán viseli az új balkáni „ütőér” címet – írja a Blic biznis.

Ennek a megaprojektnek a fő célja a közúti és a légi közlekedés teljes kiszorítása ezen az útvonalon. Amikor a szupergyors vasút minden szakasza elkészül, az akár 200 km/órás sebességre is képes vonatok Szerbián, Észak-Macedónián és Görögországon fognak keresztülrobogni.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

A hétköznapi állampolgárok és a turisták számára ez tektonikus változást hoz:

  • A Belgrád és Szkopje közötti utazás kevesebb mint három órát vesz majd igénybe.

  • Thesszaloniki és a görög tengerpart körülbelül 5-6 óra alatt lesz elérhető. Ez kétszer gyorsabb, mint autóval a nyári szezonban, beleszámítva a preševói és evzónii határátkelőkön való többórás várakozást.

Finanszírozás és építési fázisok

A projekt pénzügyi konstrukciója az egyik legösszetettebb, amit valaha láttak ezen a vidéken. Európai banki intézmények (EBRD és EIB) hiteleinek, az Európai Unió vissza nem térítendő támogatásainak, valamint a Keletről – elsősorban a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezésen keresztül – érkező hatalmas tőkének a kombinációjáról van szó.

A munkálatokat több fázisra osztották:

  • A szerbiai szakasz: A Magyarországig tartó vasútvonal befejezése után a fókusz teljesen délre helyeződött át. Intenzíven folyik a munka a Ništől az észak-macedón határig tartó szakasz modernizációján és kiépítésén.

  • A macedón csomópont: Észak-Macedónia a 10-es folyosó mentén modernizálja a saját útvonalát. Ez a hegyvidéki terep, valamint az új alagutak és viaduktok építésének szükségessége miatt a legkihívásosabb rész.

  • A görög kapcsolat: A görög vasút már dolgozik a sínpárjainak nagy sebességre való alkalmassá tételén Thesszalonikitől Athénig, amivel bezárul ez a grandiózus közlekedési hurok.

Globális gazdasági játszma a háttérben

A gyorsabb tengerparti utazás története mögött egy globális gazdasági verseny húzódik meg. Az athéni Pireusz kikötője (amely többségi kínai tulajdonban van) az Ázsiából Európába tartó áruk fő belépési kapujává vált. Ezen a vasútvonalon keresztül a tehervonatok napokkal gyorsabban fogják elszállítani az árut Görögországból Közép-Európa szívébe (Ausztriába, Németországba, Magyarországra), mint ahogyan az a teljes Európát megkerülő, Rotterdam vagy Hamburg kikötőibe tartó tengeri szállítással történne.

Aki ezt a vasútvonalat ellenőrzi, az ellenőrzi az egész Európába irányuló áruforgalmat. A gazdasági szakértők előrejelzése szerint azok a városok, amelyek közvetlenül e nagysebességű vasútvonal nyomvonalán fekszenek, valóságos beruházási bummot fognak megélni.

  • Logisztikai központok: Niš, Leskovac, Kumanovo és Szkopje környéke ideális helyszínné válik gyárak és raktárak számára.

  • Ingatlanárak növekedése: A gyorsvasút-állomások közelsége már most megemeli a négyzetméterárakat, mivel lehetővé teszi az emberek számára, hogy az egyik városban éljenek, és egy másik, akár 150 kilométerre lévő városban dolgozzanak.

  • Zöld átállás: Európa ragaszkodik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, a teher- és utasforgalom kamionokról és repülőgépekről elektromos gyorsvonatokra való átterelése pedig kulcsfontosságú lépés ebben az irányban.

Forrás: Blic Biznis/Gemini AI

Címkék: Balkán Görögország Szerbia vasútvonal