Új lendületet kaphat a Nyugat-Balkán útja az Európai Unió felé: Montenegró jól halad, míg Szerbia megítélése vitatott, a régió többsége pedig lemaradásban van a reformokkal – jelentették az uniós médiumok a régió és az Unió vezetőinek tivati találkozójáról. Az általános értékelés szerint jelentős lépés, hogy Párizs és Berlin javaslata alapján a régiós partnerek fokozatosan beléphetnének először az egységes piacra, és esetleg más ágazati politikákba is, kezdetben azonban döntési jog nélkül.
A francia Le Figaro lap a még előttük álló hosszú útra és a nehézségekre mutat rá. Kiemeli a szerb parlament által elfogadott vitatott igazságügyi törvényeket, a Bosznia-Hercegovinában a politikai csatározások miatt megrekedt reformokat, valamint a koszovói politikai zsákutcát, amely minden reformot ellehetetlenít.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A francia Le Monde felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a nyugat-balkáni országok előtt álló legfontosabb feladatok továbbra is a korrupció és a szervezett bűnözözés elleni küzdelem, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése. A német Deutsche Welle rámutat, hogy Montenegró élen jár a tagság felé vezető úton, de idézi Friedrich Merz német kancellárt is, aki leszögezte: „az út még hosszú, de teljesíthető”.
A francia–német javaslat: Fokozatos integráció a teljes jogú tagság előtt
Franciaország és Németország új uniós csatlakozási stratégiát javasolt, amely a tagjelölt országok – köztük a nyugat-balkáni államok és Moldova – számára lehetővé tenné a fokozatos bekapcsolódást egyes uniós politikákba és intézményekbe még a teljes jogú tagság elérése előtt.
A Tivatban megrendezett EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt közzétett közös dokumentumban Párizs és Berlin úgy értékeli, hogy a bővítési politikának „új lendületet” kell adni. A jelenlegi tárgyalási módszertan egyszerűsítését javasolják, a hangsúlyt pedig a reformok tartalmára, nem pedig a procedurális lépésekre helyeznék.
A javaslat szerint a tagjelölt országok fokozatosan hozzáférést kapnának az egységes piachoz, és szorosabb kapcsolatokat építhetnének ki az európai intézményekkel. Ez magában foglalná a folyamatosan bővülő megfigyelői státusz megszerzésének lehetőségét egyes uniós intézmények munkájában szavazati jog nélkül, az Unión belüli döntéshozatali folyamat autonómiájának megőrzése mellett.
A dokumentum az alábbi lépéseket irányozza elő:
-
Közös ülések: Az Európai Bizottság és az Európai Parlament rendszeres közös üléseket tartana a Nyugat-Balkán és Moldova képviselőivel, valamint gyakoribbá válnának a közös parlamenti bizottságok találkozói is.
-
Részvétel az EU Tanácsában: A tárgyalásokon nagyobb előrehaladást felmutató országok fokozatosan bekapcsolódhatnának az EU Tanácsának munkájába. A jelöltek először az Európai Tanács és az EU Tanácsa informális üléseinek egyes napirendi pontjain vehetnének részt, a vonatkozó tárgyalási fejezetek ideiglenes lezárása után pedig szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként jelen lehetnének a Tanács ülésein.
-
Külügyi Tanács: Egyes külügyi tanácsi üléseken is részt vehetnének, de erre csak a közös kül-, biztonság- és védelmi politikára vonatkozó 31. fejezet ideiglenes lezárása után nyílna lehetőség.
Franciaország és Németország a biztonság- és védelempolitikai együttműködés megerősítését, valamint a Frontexszel és az európai kiberbiztonsági rendszerekkel való szorosabb partnerséget is javasolja. Ezen együttműködési formák előfeltétele szintén a releváns kritériumok teljesítése lenne, beleértve a 31. fejezetben elért előrehaladást.
A dokumentum előirányozza a fokozatos, ágazati integrációt az egységes piacba az alábbiak révén: ssatlakozás a SEPA (Egységes Euró fizetési Övezet) rendszerhez, a „roaming mint otthon” (roaming like at home) rendszer bevezetése, mélyebb integráció az EU energetikai és digitális piacába, a kereskedelmi akadályok csökkentése, hozzáférés egyes európai programokhoz, mint például az Erasmus, a Horizon Europe és a Digital Europe.
A teljes jogú tagság előtti legvégső lépésként Párizs és Berlin felveti az egységes piacon való teljes körű részvétel lehetőségét a kiterjesztett Európai Gazdasági Térség (EGT) mintájára, az uniós joganyag (acquis) túlnyomó részének átvétele és alkalmazása után.
Az újságíróknak nyilatkozva Aleksandar Vučić elnök úgy értékelte, hogy a Macron és Merz által előterjesztett javaslat meg fogja változtatni az EU-s megközelítés ritmusát és energiáját.
„Ez azt jelenti, hogy ha elértél valamit, akkor már odaülhetsz az asztalhoz” – emelte ki Vučić.
Fotó: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke; Emmanuel Macron, Franciaország elnöke; Friedrich Merz, német kancellár; António Costa, az Európai Tanács elnöke és Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke (Fotó: Alexandros MICHAILIDIS/Beta)
