Milan St. Protić történész szerint a szerbiai fiatal generációk eltávolodtak Európától, rámutatva arra is, hogy az egyetemi hallgatók egy olyan alkotmányra hivatkoznak, amely szerint Koszovó Szerbia elidegeníthetetlen része.
„Illúziók rabjai vagyunk, és nem akarunk megszabadulni tőlük. Mit vonhat le ebből egy európai, azon kívül, hogy Szerbiában bármilyen hatalom is legyen éppen kormányon, az ugyanazoktól vagy hasonló kóroktól, rögeszméktől, tévhitektől és előítéletektől szenved?” – mondta Milan St. Protić az „Európa, most vagy soha” című panelbeszélgetésen.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A történész úgy véli, hogy Szerbiának az október 5-i politikai fordulatot követően komoly esélye volt arra, hogy közelebb kerüljön Európához, ezt a lehetőséget azonban elszalasztotta, miközben számos, a Slobodan Milošević korszakából örökölt mintát megőrzött.
„Nagyrészt a Miloševići időszak előítéleteinek örököseinek bizonyultunk. Bár mutatkoztak óvatos jelei a változásnak, az, aki ezeknek az élére állt, az életével fizetett érte, és az egész ügyet végül félretették” – fogalmazott Protić.
Hozzátette, hogy a társadalom nem nézett szembe kellőképpen a múlt eseményeivel, kiemelve, hogy ma is tagadják a srebrenicai népirtást, miközben „a fiatal generációk eltávolodtak Európától”.
„Az, hogy Rómába vagy Párizsba kirándulnak, még nem jelenti Európa, annak értékrendje, hagyományai és gondolkodásmódja megismerését. Ez ennél jóval összetettebb folyamat” – mondta a történész.
Szavai szerint mély szakadék húzódik aközött, ahogyan a szerbiai polgárok az Európai Uniót látják, illetve ahogyan az Európai Unió tekint Szerbiára, ami mindkét oldalon hozzájárul a szkepticizmus erősödéséhez.
Illusztráció (Mina Delić)
