Több mint félmillió gazdaság alkotja a szerb mezőgazdaság alapját, ám az élelmiszer-termelésből élő emberek és háztartások száma évről évre csökken.
A rendelkezésre álló adatok szerint Szerbiában jelenleg 508 365 mezőgazdasági gazdaság működik, és az elsődleges élelmiszer-termelésben közvetlenül vagy közvetve 1 150 653 ember dolgozik – írja a Biznis.rs portál.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Egy családi gazdaságban átlagosan 2,2 családtag vagy állandó alkalmazott él és dolgozik.
Bár ez a szám továbbra is jelentősnek tűnik, a korábbi időszakokkal való összehasonlítás más képet mutat. Míg 2018-ban még 1 336 714 ember dolgozott a szerb mezőgazdaságban, addig kevesebb mint nyolc év alatt az élelmiszer-termelésben részt vevők száma mintegy 14 százalékkal csökkent.
A mezőgazdasági tevékenység legnagyobb koncentrációja ma Šumadija és Nyugat-Szerbia térségében található. Ebben a régióban dolgozik a legtöbb nő is a mezőgazdaságban, számuk meghaladja a 231 ezret. A gazdaságok száma is itt a legmagasabb: összesen 224 433.
A második helyen Dél- és Kelet-Szerbia áll 145 751 gazdasággal, míg Vajdaságban 111 884 gazdaságot tartanak nyilván, a belgrádi régióban pedig 26 297-et. Összesen több mint egymillió ember művel meg körülbelül 3,25 millió hektár földterületet.
Az adatok jelentős különbségeket mutatnak a birtokméretek tekintetében is. Egy átlagos szerbiai mezőgazdasági gazdaság 6,4 hektár földdel rendelkezik, míg Vajdaságban az átlagos birtokméret csaknem kétszer nagyobb, eléri a 13,2 hektárt.
Branislav Gulan agroelemző a Biznis.rs-nek elmondta, hogy egy tipikus mai gazdaság egy tehenet tart tejtermelés céljából, öt sertést, három juhot, három méhcsaládot és 43 darab baromfit.
Hozzátette, hogy a gazdaságok száma továbbra is csökken.
„A 2018-as évhez képest, amikor még 564 541 gazdaság volt bejegyezve, Szerbiában ma körülbelül 10 százalékkal kevesebb mezőgazdasági háztartás működik” – magyarázta Gulan.
Az agrárszektor értékelése szerint 2014 és 2024 között mintegy 62 ezer gazdaság szűnt meg, és a csökkenő tendencia ma sem állt meg. A gazdaságok eltűnését az állatállomány csökkenése, az élelmiszer-termelés visszaesése és az alacsonyabb terméshozamok is kísérik. Az adatok arra utalnak, hogy a megművelt területek hozamai egyes korábbi időszakokhoz képest – tíz, húsz vagy akár ötven év távlatában – is alacsonyabbak.
„A termelési problémák mellett az egyik legérzékenyebb kérdés továbbra is a földtulajdon rendezése. A becslések szerint a korábbi szövetkezeti vagyon visszaszolgáltatása még nem fejeződött be, és mintegy 200 ezer hektár földterület jogi helyzete továbbra is rendezetlen, annak ellenére, hogy egyes parcellák esetében rendelkezésre állnak a dokumentumok és ismertek a jogos tulajdonosok is” – emelte ki Gulan.
Hozzátette, hogy éppen ezek a rendezetlen tulajdonviszonyok teremtettek alapot számos vitának és visszásságnak a 2000 utáni privatizációs folyamatok során. Ennek következményeként sok faluban megszűntek azok a kisebb feldolgozóüzemek, amelyek korábban a helyi gazdaság alapját jelentették.
Az agrárszakmai körökben egyre gyakrabban hangsúlyozzák, hogy a kisebb feldolgozókapacitások újjáélesztése visszahozhatná a gazdasági tevékenység egy részét a vidéki térségekbe, új munkahelyeket teremthetne, és lassíthatná a falvak elnéptelenedését.
„További bonyodalmat jelent az állami mezőgazdasági földek kérdése is. A hivatalos adatok szerint mintegy 450 ezer hektár állami szántóföld áll rendelkezésre bérbeadásra, ugyanakkor egyes szakértők szerint a nyilvántartások nincsenek teljesen összhangban. Egyes agrárközgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy az évek során olyan területek is bekerültek az állami földek nyilvántartásába, amelyek valójában szövetkezeti tulajdonból származnak, vagy soha nem is voltak klasszikus értelemben vett állami tulajdonban” – mondta Gulan.
Ezért egyre hangosabban követelik a tulajdonviszonyok újbóli pontos elhatárolását annak érdekében, hogy egyértelműen meghatározható legyen, mely területek tartoznak az államhoz, melyek a szövetkezetekhez, és melyek a magántulajdonosokhoz.
Emellett a kistermelők nagy része mindennapos pénzügyi nehézségekkel küzd. Különösen sérülékenyek azok a gazdaságok, amelyek legfeljebb 2,5 hektáros birtokkal rendelkeznek – ilyenből több mint 217 623 található Szerbiában.
„Szerbia évente mintegy 20 millió tonna mezőgazdasági terméket állít elő, ám a termelési eredmények önmagukban nem elegendőek. Szükség van a hosszú távú agrárpolitika kialakítására, a földtulajdon kérdésének rendezésére és a családi gazdaságok megerősítésére. Az állattenyésztés újjáélesztése, az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése és a falvak megerősítése továbbra is a hazai mezőgazdaság jövőbeni fejlődésének legfontosabb kérdései közé tartozik” – zárta értékelését az elemző.
Tíz százalékkal csökkent az élelmiszertermelésből élők száma (Fotó: Pixabay)
