A szerbiai kormánynak nem kellene a NIS olajfinomító működtetésének kötelezettségével vagy bármilyen más üzleti lépéssel feltételeket szabnia a magyar MOL vállalatnak – jelentette ki Nenad Gujaničić, a Momentum főbrókere. Hozzátette, hogy egyetlen befektető sem fog belemenni olyan feltételekbe, amelyek miatt a jövőben veszteségeket szenvedhetne el.

„Nem jó dolog arra kötelezni a MOL-t, hogy ha megvásárolja a Gazpromtól a NIS ellenőrző részvénypakettjét, akkor fenn kell tartania a termelést a kőolaj-finomítóban, ahogyan más üzleti lépéseket is hiba előírni” – mondta Gujaničić.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

A szakértő ezt Dubravka Đedović Handanović szerb bányászati és energiaügyi miniszter kijelentéseire reagálva közölte, aki „vörös vonalnak” nevezte a MOL azon feltételezett szándékát, hogy bezárja a pancsovai finomítót. Gujaničić hozzátette, hogy Szerbiának semmilyen szerepe sincs a NIS ellenőrző részvénypakettjének adásvételében.

A fő probléma az, hogy az orosz vállalat nem hajlandó eladni a részvénypakettjét, ezért a geopolitikai helyzet változására várva húzza az időt, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy az értékesítési folyamatba sem önként lépett be – mutatott rá Gujaničić. Véleménye szerint a szerbiai kormány képviselői azt a látszatot akarják kelteni, mintha ők lennének a tárgyalások főszereplői, és a tranzakciót nem lehetne végrehajtani nélkülük, ami szerinte „torz kép”.

Kiemelte, hogy egyetlen befektető sem akar olyan kötelezettségeket vállalni, amelyek ütközhetnek a piaci feltételekkel.

„Az átlagpolgár felismerte: a szerb fél nem vesz részt a tárgyalásokon, és nem is számít az egész folyamatban. Ezért az állam képviselői most igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy jelen vannak a megbeszéléseken, és feljogosítva érzik magukat olyan korlátozások szabására, amelyeket egyetlen külföldi befektető sem fogadna el” – magyarázta Gujaničić

„Amikor a Gazprom megvásárolta a NIS-t, miért nem mondták nekik, hogy meg kell tartaniuk a NIS újvidéki finomítóját? Bezárták, arra hivatkozva, hogy az 1999-es NATO-bombázásokból sok fel nem robbant bomba maradt ott. És mi történt? A finomítónak először más funkciót szántak, később pedig teljesen eltűnt a térképről” – emlékeztetett Gujaničić.

Hangsúlyozta, hogy sok olyan kis ország van, mint Szerbia, amely nem rendelkezik nyersolaj-finomítóval, és „ez nem jelent katasztrófát”, mert az energiabiztonságot más módon is garantálni lehet. Az is előfordulhat, hogy egy országnak öt finomítója van, mégsem stabil az energiaellátása.

„Szerbiának van egy modern finomítója, és ez nagyszerű, de más piaci körülmények között ez önmagában nem feltétlenül jelent elkerülhetetlen szükségszerűséget” – mutatott rá Gujaničić. Hozzátette, Szerbia nem rendelkezik jelentős nyersolajforrásokkal, a meglévők pedig már meglehetősen kimerültek ahhoz, hogy a finomító főként hazai forrásból származó olajat dolgozzon fel.

„Ha a MOL mint a NIS potenciális vevője el is fogadja az állam ilyen jellegű feltételeit, ez a követelés a végén sokkal többe fog kerülni Szerbiának, mintha a normál piaci elveket tartották volna tiszteletben” – zárta gondolatait Gujaničić.

Fotó: 021.rs