A szerbiai tejfeldolgozók, élükön az Imlekkel, ismét több dinárral csökkentik a tej felvásárlási árát literenként, annak ellenére, hogy az üzletekben sem a tej, sem a tejtermékek ára nem csökken, leszámítva az alkalmi, rövid ideig tartó akciókat – mondták a Beta hírügynökségnek tehénfarmok tulajdonosai.
Több nagy tejtermelő gazdaság tulajdonosa pénteken találkozik Dragan Glamočić illetékes miniszterrel, akitől megoldást várnak az ágazat jelenlegi válságára.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A tejfeldolgozók már februárban is csökkentették a felvásárlási árakat, majd egyesek a termelők többnapos tiltakozása után visszaállították azokat a korábbi szintre.
A tiltakozó gazdák akkor azt követelték, hogy vezessenek be védővámot az Európai Unióból érkező olcsó sajtok importjára. Dragan Glamočić miniszter a nyomás hatására vállalta, hogy az Európai Bizottságtól kér ilyen vámvédelmet, de azóta nem esett szó az ügyről. Azt is megígérte, hogy az állam forrásokat biztosít a felvásárolt tejfelesleg porítására, ám nem ismert, hol tart ez az intézkedés.
A mačvai körzet tejtermelőinek egyesületét vezető Goran Vasić elmondta, hogy a PKB Zlatibor jelenleg 55 dinárt fizet neki egy liter tejért, miután tavaly óta hat dinárral csökkentette az árat.
„A PKB Zlatibor is bejelentette, hogy hamarosan tovább csökkenti az árat, és ezt már meg is tette volna, ha nem tartozna nekem jelentős összeggel. Naponta 2000 liter tejet adok át 55 dináros literáron, ami még mindig jónak számít más tejfeldolgozók ajánlataihoz képest. Úgy hallottam, hogy a loznicai tejüzem mindössze 25 dinárt fizet literenként, ami megalázó” – mondta Vasić.
Hozzátette, hogy az ágazat helyzete rendkívül nehéz, és nemcsak gazdasági problémáról van szó, hanem „lelki kimerülésről” is, mivel a felvásárló tartozik neki, miközben az alacsonyabb árak miatt egy év alatt 4,2 millió dinár bevételtől esett el.
Vasić szerint a tejfeldolgozók „erősebbek az államnál, kihasználják annak gyengeségét, és extraprofitra tesznek szert, amelyet más üzletágakba fektetnek”.
Azt is kiemelte, hogy egyes, a tejüzemeknek dolgozó közvetítő felvásárlók többet keresnek, mint maguk a termelők.
Elmondása szerint egyikük egy nyilvános megbeszélésen kijelentette, hogy az édesapja, aki 18 tehenet tart, „bolond, amiért tejtermeléssel foglalkozik, hiszen az nem kifizetődő”.
A knići községhez tartozó Guberevac faluban gazdálkodó Milija Palamarević naponta 2000 liter tejet értékesít a Seničić tejüzemnek, literenként 57 dináros áron, mivel nagy mennyiséget termel.
Mint mondta, a kisebb termelők 99 százaléka, akiknek a tejéért csak 40–45 dinárt fizetnek literenként, „nem sokáig fogja bírni”.
„A tejüzemek szinte semmiért viszik el a tejet, ugyanakkor nem követelik a kereskedőktől az árak csökkentését az üzletekben, még akkor sem, amikor nekünk kevesebbet fizetnek” – mondta Palamarević.
A kraljevói Pekčanica faluból származó Predrag Veljković, a Šumadija és Pomoravlje Tejtermelőinek Egyesülete tagja elmondta, hogy a Dukat tejüzem jelenleg 43 dinárt fizet neki literenként, és ugyan még nem csökkentette az árat, de erre számít, mivel más tejfeldolgozók már megtették vagy bejelentették a csökkentést.
Veljković napi 80–90 liter tejet ad át, és úgy véli, hogy nem fog sokáig kitartani, ha az idei évben is aszály lesz, és ismét takarmányt kell vásárolnia a szarvasmarhák számára.
Elmondta azt is, hogy juhtejet nem értékesít, hanem a bárányok nevelésére használja fel, ugyanakkor azok ára és kereslete sem növekszik, annak ellenére, hogy nemrég megkezdődött 4200 bárány exportja Algériába.
„A bárány élősúlyának kilogrammja körülbelül négy euróba kerül, miközben az export megindulásakor majdnem kétszeres árról beszéltek” – mondta Veljković.
Egyre nehezebb megélnie a gazdáknak (Fotó: freepik)
