Hogyan készülnek a kisebbségi – különösen a magyar – pártok a szerbiai választásokra?

A nemzeti kisebbségi pártok szerbiai politikai életben való részvétele a választások előtti időszakban mindig a közvélemény érdeklődésének középpontjába kerül. Ez különösen felerősödik a rendkívüli vagy rendes választások várható közeledtével, amelyeken a nagy diáktüntetésekből kinőtt hallgatói lista is indulni fog. Arra lehet számítani, hogy egyes kisebbségi pártok szokás szerint szövetségre lépnek a Szerb Haladó Párttal (SNS), mások viszont – legalábbis helyi szinten – a diákok mellé álltak.

Jelenleg feltételezhető, hogy az ellenzék képviselői legalább három listán (a hallgatói, a proeurópai és a jobboldali listán) indulnak majd. Amióta Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette az év végi választásokat, felmerült a kérdés, hogy a kisebbségi pártok milyen formátumban mérettetik meg magukat – olvasható a Danas cikkében.

A közvélemény különösen nagy várakozással követi a magyar politikai képviselők körüli eseményeket, mivel a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) eddig koalícióban állt Vučić SNS-ével. Azonban a budapesti kormányváltás, a Vučićhoz közel álló Orbán Viktor elmozdítása és az új miniszterelnök, Magyar Péter hatalomra kerülése után izgalmas kérdés, hogy a VMSZ az SNS mellett marad-e, mint ahogyan az is, hogy egy esetleges másik magyar kisebbségi opció több szavazatot kaphat-e.

A VMSZ a választások után is az SNS-szel tartana, a VMDK a kiírás után dönt

A kisebbségi pártok és választási részvételük témája különösen a márciusi helyi választások idején irányította magára a figyelmet, miután a Vajdasági Magyar Szövetség a Szerb Haladó Párt listáján indult Kúlán, amely listán a radikálisok is helyet kaptak.

Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke abban az időszakban hangsúlyozta, hogy pártja a helyi választásokon ott indul közösen az SNS-szel, ahol a magyarság számszerűleg olyan kis kisebbséget alkot, hogy önállóan nem tudna bejutni a községi képviselő-testületbe. A parlamenti választásokról szólva Pásztor elmondta, hogy a VMSZ folytatni fogja az együttműködést az SNS-szel, de kiemelte, hogy pártja a parlamenti választásokon – a 2000-es év kivételével – mindig önállóan vett részt.

„Most is önállóan indulunk a választásokon, a vajdasági magyarok támogatását kérjük majd a politikánkhoz, és remélem, hogy a választások után folytatni tudjuk az együttműködést az SNS-szel” – nyilatkozta Pásztor a Vajdasági RTV-nek.

Másfelől a VMSZ megközelítésének fő kritikusa a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) volt, amely a hallgatói listát támogatta Kúlán. Csonka Áron, a VMDK elnöke a Danas lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy a diáklázadás tágabb teret nyitott a jogállamiságról és az intézmények működéséről szóló demokratikus vitának, ami – mint hozzátette – közvetve hozzájárul a kisebbségi közösségek helyzetének megerősödéséhez is.

„A Novi Pazar-i, kúlai és szabadkai pozitív üzenetek jó jelként igazolják ezt. Ugyanakkor kulcsfontosságú látni, hogy milyen konkrét kisebbségpolitikát kínálnak, és mennyire képviselik valójában a kisebbségeket ezekben a kezdeményezésekben. A demokráciát ugyanis azon mérik, hogyan bánik egy társadalom a kisebbségeivel” – magyarázta a beszélgetőpartner.

A választási indulással kapcsolatban Csonka elmondta, hogy a VMDK még nem hozta meg a végső döntést. „A mi megközelítésünk elvi alapú, a programokon, a hitelességen és a valós politikai hatásokon nyugszik. A diákokat támogatjuk és segítjük, ahol tudjuk, a választásokról pedig a kiírásuk pillanatában érvényes politikai helyzetnek megfelelően döntünk” – mondta a VMDK elnöke.

Kommentálva a két magyar kisebbségi képviselőt is magában foglaló Koalicija 381 indulási szándékát, Csonka kijelentette, hogy a kisebbségi szereplők minden politikai tömörülése legitim, és lehet értelme, ha világos közös célokon és konkrét politikákon alapul.

„Egyelőre nincs elég információnk a Koalicija 381 programbeli prioritásairól ahhoz, hogy részletesebb értékelést adjunk, de az elv világos: a tartalom a fontos, nem az egyesülés formája” – zárta gondolatait Csonka.

A „negyedik oszlop”

A „kisebbségi Szerbia negyedik ellenzéki oszlopának” megalakításáról Srđan Šajn, a parlamenten kívüli Roma Párt (RP) elnöke beszélt. Az ellenzéki pártok egyeztetéseinek megkezdése után elmondta, hogy pártját a két ellenzéki politikai csoportosulás egyike sem hívta meg.

Rámutatott, hogy a Roma Párt továbbra is kész tárgyalni minden ellenzéki szereplővel, de hozzátette: „ha az ellenzék nem akar velük párbeszédet, készek lesznek megalakítani a negyedik ellenzéki oszlopot – a szociálisan hátrányos helyzetű és kisebbségi Szerbia oszlopát”. Kiemelte azt is, hogy miközben az ellenzék azzal indokolja a fellépését, hogy egyetlen ellenzéki szavazat sem veszhet el a cenzus alatt, eközben „figyelmen kívül hagyja több százezer kisebbségi és szociálisan rászoruló állampolgár szavazatának sorsát”.

A Roma Párt mellett néhány nappal ezelőtt a Koalicija 381 is bejelentette önálló indulását. Ez a koalíció a szélesebb nyilvánosság előtt kevésbé ismert kisebbségi pártokat tömöríti: a Bosnyák Polgári Pártot, a Montenegróiak Pártját, a Vlah Néppártot, a Magyarok Polgári Szövetségét (MPSZ), a Szerb–Magyar Szövetséget, a Vajdasági Bosnyákok Szövetségét és a Jugoszlávok Szövetségét.

Jasminko Hadžisalihović, a Bosnyák Polgári Párt elnöke és a Koalicija 381 koordinátora a Danasnak elmondta, hogy a koalíció egyelőre nem bővítette a szövetséget, de tárgyalásokat folytatott roma kisebbségi szervezetekkel és pártokkal, valamint egy macedón párt képviselőivel is. Közölte, hogy más kisebbségi közösségek képviselőivel is egyeztettek, de „azt sem tudja, kivel beszéljen”, mivel véleménye szerint szinte az összes kisebbségi párt és egyesület így vagy úgy, de ellenőrzés alatt áll.

„Ez a koalíció nyitott egy széles kisebbségi front létrehozására, amely önállóan indulna a választásokon. Hogy a többiek akarják-e ezt, képesek-e rá, vagy van-e bennük erre akarat és vágy, azt igazából nem tudom” – mondta Hadžisalihović.

A más listákkal – legyen az ellenzéki vagy hallgatói – való esetleges együttműködésről szólva Hadžisalihović kijelentette, hogy a 381-es csoportosulás mindenki felé nyitott.

„Van egy 381-es programkiáltványunk, amely nyolc pontból áll. Ez minden olyan kérdést érint, amelyre eddig még az egyetemista mozgalom sem adott világos és pontos válaszokat” – magyarázta.

Srđan Šajn a Danasnak nyilatkozva elmondta, hogy a diáklázadás hozzájárult egy olyan társadalmi klíma kialakulásához, amelyben lehetségesek a változások.

„A diákokkal folytatott beszélgetéseink során próbáltuk elmagyarázni, hogy a bosnyák, magyar, szlovák vagy horvát kisebbség politikai integrációja – amelyek egyes önkormányzatokban jelentős politikai erővel bírnak – nem ugyanaz a kérdés, mint a roma közösségé. A roma a legnépesebb kisebbség Szerbiában, de szétszórtan él, ezért mások a politikai szükségletei” – magyarázta Šajn.

A listaállítást és a Koalicija 381-gyel való együttműködést firtató kérdésre Šajn kiemelte: jelenleg nem lát elegendő programbeli és technikai egyezést, amely lehetővé tenné a közös listát.

„Tény, hogy ma sem az úgynevezett proeurópai, sem az úgynevezett patrióta ellenzékkel nem tárgyalunk. A hallgatói mozgalommal van kommunikáció, de nincs világos utalás arra, hogy számukra mit is jelent pontosan az együttműködés. Mi továbbra is készek vagyunk a párbeszédre” – mondta Šajn, hozzátéve, hogy ezért az RP úgy készül, mintha önállóan indulna, de tárgyalnak olyan roma szervezetekkel és politikai szereplőkkel, akikkel közel állnak a megállapodáshoz a közös fellépésről.

Félmillió állampolgárnak nincs lehetősége a politikai képviseletre

Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi szerbiai kontextus lehetővé teszi-e a kisebbségi közösségek jogaival való aktívabb foglalkozást, vagy inkább háttérbe szorítja azokat, Hadžisalihović kifejtette, hogy a kisebbségi jogokat Szerbiában már régen háttérbe szorították, és a kisebbségpolitika másodlagos.

„Induljunk ki abból, hogy a kisebbségi pártok választási részvétele diszkriminatív. Egy kisebbségi párt alapításához ugyanis 1000 aláírás kell, de a kisebbségi lista átadásához már 5000 aláírás szükséges. Tehát ötször több aláírás kell a lista leadásához, mint a párt alapításához, ami a többségi pártok esetében nem így van; nekik 10 000 aláírás kell a pártalapításhoz és a lista leadásához is” – magyarázta a beszélgetőpartner. Szerinte ez a fő oka annak, hogy a szandzsáki bosnyákokon és a vajdasági magyarokon kívül már hosszú évek óta senki másnak nincs esélye részt venni a választásokon.

Hadžisalihović rámutatott, hogy a legutóbbi két népszámlálás adatai szerint a kisebbségek száma Szerbiában 900 000 és 1 000 000 között mozog: Szandzsákban mintegy 150 000 bosnyák él, Vajdaságban pedig körülbelül 250 000 magyar.

„Ez azt jelenti, hogy félmillió embernek egyáltalán nincs lehetősége a politikai képviseletre. Ezek a kis kisebbségi pártok, a Közép-Szerbiában élő bosnyákok és muszlimok, és végül a jugoszlávok, akik 27 000-en vannak, és az egyetlenek, akiknek a száma nőtt a legutóbbi népszámláláson a 2011-eshez képest” – mondta.

Véleménye szerint ezek az adatok azt mutatják, hogy léteznek kivételezett kisebbségi politikai pártok, a nemzeti tanácsok pedig a jelenlegi működési formájukban teljesen súlytalanok.

„Talán egy kis autonómiája, illetve függetlensége éppen a magyaroknak és a bosnyákoknak van, mert politikai befolyással bírnak az államban, de a mindenkori hatalom a nemzeti tanácsokon keresztül ellenőrzi az adott kisebbségi közösséget” – jegyezte meg Hadžisalihović. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvény szerint a helyi önkormányzatok kötelesek lennének etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó helyi bizottságot alapítani ott, ahol egy kisebbség aránya eléri az 5 százalékot (vagy összesítve a 10 százalékot), de ezt Szerbiában sehol senki nem teszi meg.

„Ez az állam nem tiszteli a saját törvényeit, és ha őszinték akarunk lenni, ezt a törvényt tíz-tizenöt évvel ezelőtt hozták. Ezzel azt akarom mondani, hogy nemcsak a mostani, hanem minden eddigi hatalom ugyanúgy viszonyult a kisebbségekhez: csak akkor vagyunk jók, amikor szavazni kell, csak akkor vagyunk jók, amikor támogatni kell a többséget” – mondta.

Fotó: Pásztor Bálint/Facebook