Danijela Dimitrovska, a Roma Európai Szövetség képviselője a FoNet hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a romák Európa-szerte továbbra is jelentős akadályokba ütköznek az oktatás és a munkaerőpiaci részvétel területén. Elmondása szerint a roma népesség 36 százaléka munkanélküli, míg a fiatal romák 56 százaléka sem oktatásban, sem szakképzésben nem vesz részt.
„Szükség van oktatásra, szakmai képzésre és olyan támogató rendszerekre, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy egyenlő esélyekkel vegyenek részt a munkaerőpiacon. Amikor megjelenik egy munkalehetőség, sok roma nem tud élni vele, mert az akadályok már jóval korábban kialakultak az oktatás, a képesítések és a támogatás hiánya miatt” – magyarázta Dimitrovska.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Véleménye szerint a foglalkoztatás kulcsfontosságú, mert az életkörülmények javulásával a jogok védelme is erősödik, ezáltal csökken a visszaélések és a kizsákmányolás veszélye.
Az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló projektekről szólva elmondta, hogy céljuk a romák nagyobb arányú bevonása a szakoktatásba és a szakképzésbe, különösen a Nyugat-Balkán térségében, valamint új lehetőségek megnyitása a foglalkoztatás felé.
Rámutatott arra is, hogy az európai országok egyszerre küzdenek munkaerőhiánnyal és a társadalom elöregedésével, miközben a mintegy 12 millió főt számláló roma közösség Európa legfiatalabb népességcsoportját alkotja, és jelentős, jelenleg alulhasznosított potenciált képvisel.
„Egyes országok a határaikon kívül keresnek munkaerőt, miközben saját állampolgáraik között olyan fiatal népesség él, amely beszéli a helyi nyelvet, és saját közösségében szeretne maradni és dolgozni” – mondta.
Dimitrovska kitért azokra az országokra is, amelyeknek – a mai Szerbiához hasonlóan – az Európai Unió tagság felé vezető úton teljesíteniük kellett a romák társadalmi befogadására vonatkozó feltételeket.
„Ezek az országok stratégiát stratégiára építettek, mindent papíron. Miután csatlakoztak az EU-hoz, nem tettek semmit, egyszerűen leálltak. Úgy gondolom, hogy ezt a területet még jobban elhanyagolták, mint a csatlakozás előtt” – jegyezte meg.
Hangsúlyozta, hogy a romák előtt álló akadályok nem csupán gazdasági természetűek. Véleménye szerint a diszkrimináció és a rasszizmus továbbra is a legfontosabb okok közé tartozik, amiért nem fordítanak elegendő figyelmet a roma közösségek oktatására és foglalkoztatására.
Elmondása szerint sok dolgozó roma megaláztatással, alacsonyabb bérekkel, nagyobb elbocsátási kockázattal vagy előítéleteken alapuló megítéléssel szembesül, ami tovább mélyíti a bizalmatlanságot a formális munkaerőpiaccal szemben.
Szerbiáról szólva úgy értékelte, hogy a romák formálisan integrálódtak a társadalomba: beszélik a helyi nyelvet, és jelen vannak az állami-adminisztratív rendszerekben, azonban a teljes társadalmi befogadás még nem valósult meg.
A roma közösséghez intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy identitásukat nem szabad elrejteni.
„Sok okunk van a büszkeségre – kitartásunk, kultúránk és alkalmazkodóképességünk miatt. Nem szabad hagynunk, hogy mások határozzák meg a lehetőségeink és a korlátaink határait” – mondta.
Az európai társadalmak felé is egyértelmű üzenetet fogalmazott meg:
„Európa többé nem engedheti meg magának a rasszizmust. A munkaerőhiány és a jelentős társadalmi kihívások idején fiatalok millióinak kirekesztése nemcsak erkölcsi, hanem fejlődési és gazdasági probléma is” – hangsúlyozta Danijela Dimitrovska.
A romákat továbbra is sújtja a diszkrimináció és a rasszizmus
