A nehezen kivívott igazságügyi normák szempontjából „a három legkárosabb megoldás továbbra is benne maradt az úgynevezett Mrdić-törvények szövegében”, vélekedik a Bírói Hatalom Szakszervezetének elnöke, Nemanja Đurić. A szakszervezet álláspontja szerint a Velencei Bizottság nem fog pozitív véleményt adni ezekről a rendelkezésekről.
Mint kifejtette, a Velencei Bizottság előadói előzetes véleményükben úgy ítélték meg, hogy a Mrdić-törvényekben szereplő tíz megoldás közül kilenc nincs összhangban az európai normákkal.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
“Ennek ellenére Nenad Vujić igazságügyi miniszter félrevezette a nyilvánosságot, amikor pozitívként mutatta be ezt a véleményt, kiemelve azt az egyetlen megoldást, amely támogatást kapott, és amely ellen sem a Bírói Hatalom Szakszervezete, sem más releváns szerbiai szakmai szervezet nem emelt kifogást” – magyarázta.
Szavai szerint a szakma által a Velencei Bizottsággal folytatott egyeztetéseken, munkacsoportokon és nyilvános meghallgatásokon keresztül, valamint intézményeken kívüli formában – például az „Igazságszolgáltatásért menet” és számos hazai és külföldi nyilvános fellépés révén – gyakorolt nyomás részben eredményes volt.
“Az Igazságügyi Minisztérium kénytelen volt lemondani a tíz vitatott megoldás közül hétről, azonban a három „legkárosabb” rendelkezés a törvényszövegekben maradt” – mondta.
Ezek a következők:
- a fennmaradó két ügyész át nem helyezése a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészségre;
- a Legfőbb Közvádló megbízott vezetőjének kinevezési módja;
- az ügyészség és a nemzetközi bűnüldöző szervek közötti együttműködés korlátozása.
“A Bírói Hatalom Szakszervezetének álláspontja szerint a Velencei Bizottság nem fog pozitív véleményt adni erről a három megoldásról, és az egész igazságügyi szakma előtt további küzdelem áll annak érdekében, hogy ezek a rendelkezések végleg kikerüljenek Szerbia jogrendszeréből” – idézi Đurićot a Beta hírügynökség.
Hozzátette, hogy a szakszervezet figyelemmel kísérte a Velencei Bizottság júniusi plenáris ülését, amelynek napirendjén szerepel a testület végleges véleményének elfogadása a „Mrdić-törvényekről” – az igazságügyi törvények módosításainak csomagjáról, amelyet a szakmai közvélemény az igazságszolgáltatás függetlensége és az ügyészség önállósága elleni súlyos támadásként értékelt.
“Arra számítunk, hogy ez a vélemény nagyon rövid időn belül hivatalosan is elérhető lesz a szakmai és a szélesebb nyilvánosság számára. Addig komolytalannak és felelőtlennek tartjuk végleges értékeléseket adni annak tartalmáról és jelentőségéről” – mondta Đurić.
Az Insajdernek nyilatkozva Lidija Komlen Nikolić azt mondta, hogy még ha a Mrdić-törvényeket hatályon kívül helyeznék is, következményeik megmaradnának.
“Ezek a törvények minden ügyészt érintenek. Olyan rendszerszintű megoldásokról van szó, amelyek hatással vannak minden ügyész önálló munkájára. A közvetlen következményeken túl a törvénymódosítások azt az üzenetet közvetítették a törvényhozó hatalom részéről: nézzétek meg, milyen rövid idő alatt vagyunk képesek cselekedni, és hogyan tudunk hatni a függetlenségetekre. Ezeket a következményeket nehéz lesz megszüntetni egyszerűen az előző állapot visszaállításával” – hangsúlyozta.
Mint elmondta, a Velencei Bizottság szakértői támogatták a korábbi állapot visszaállítását. Ugyanakkor hosszú út vezetett idáig, amelyet elsősorban a hazai szakmai közvélemény és a nemzetközi közösség nyomásának köszönhetően sikerült bejárni.
A szerb parlament elnöke, Ana Brnabić tegnap kijelentette, hogy a Velencei Bizottság pozitív véleményt adott a nemrég elfogadott „Mrdić-törvények” módosításairól, és hozzátette, hogy a hatalomnak sikerült „megvédenie” legalább három olyan megoldást, amelyet a nyilvánosság bírált.
A Velencei Bizottság várhatóan a következő napokban teszi közzé hivatalos állásfoglalását.
