Eddig a törvény csak a Szerbiában kibocsátott kártyák bankközi fizetési díjait szabályozta. A törvénymódosítással a díjplafont kiterjesztik a külföldi bankok által kibocsátott kártyákra is.
Amikor 2018 végén hatályba lépett a bankközi díjakról szóló törvény, Szerbiában először korlátozták a díjak maximális összegét. Ezeket a díjakat ugyan a bankok egymás között számítják fel, a gyakorlatban mégis „beépültek” az áruk árába, amit végül minden fogyasztó megfizetett. A törvény akkoriban kizárólag a szerbiai székhelyű bankok által kibocsátott kártyákra vonatkozott – írja az N1.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az új törvénytervezet – amelynek társadalmi egyeztetése június 11-ig tartott – a díjkorlátozást kiterjeszti a külföldön kibocsátott kártyákra is, amennyiben azokkal szerbiai értékesítési helyeken (üzletekben) vagy szerbiai webáruházakban fizetnek.
A törvény értelmében a bankközi díj Szerbiában betéti (debit) kártyás tranzakciók esetén nem haladhatja meg a tranzakció értékének 0,2%-át, míg a hitelkártyás tranzakciók esetén pedig a 0,3%-át.
Mostantól ezek a százalékok a külföldön kibocsátott kártyákra is érvényesek: ha külföldi betéti kártyával fizetnek (amelyiknél a pénzt azonnal levonják a számláról), a díj a tranzakció összegének 0,2%-a, míg külföldi hitelkártyás fizetés esetén 0,3%.
A Szerb Nemzeti Bank (NBS) adatai szerint Szerbiában 2025 folyamán a külföldi kártyákkal (vagyis a külföldi bankok és egyéb kibocsátók által kiadott kártyákkal) 80,5 milliárd dinárt vettek fel bankautomatákból, összesen 3,3 millió tranzakció során. Az értékesítési helyeken, POS-terminálokon keresztül 2025-ben a külföldi kártyákkal összesen 211,26 milliárd dinár értékben fizettek árukért és szolgáltatásokért, 59 millió tranzakció keretében.
A törvény korlátozást vezet be arra az esetre is, amikor külföldi kártyával online fizetnek egy szerbiai kereskedő internetes értékesítési felületén – vagy ahogyan a jogszabály fogalmaz: „a kártyabirtokos fizikai jelenléte nélküli” fizetésnél a kereskedőnél.
Ha külföldi kártyával fizetnek egy szerbiai weboldalon, a jutalék mértéke maximum a végrehajtott tranzakció 1,15%-a lehet a külföldi betéti kártyáknál, és legfeljebb 1,5%-a a külföldi hitelkártyáknál.
Ezen díjak csökkentését minden bizonnyal örömmel fogadják majd azok a bankok, amelyek POS-terminálokkal látták el a kereskedőket a kártyás fizetésekhez – mivel ez kevesebbe fog kerülni nekik. Kérdéses viszont, hogy egy ilyen döntés mennyire fogja „megörvendeztetni” a külföldi kártyakibocsátókat.
Ahogyan azt a Szerb Nemzeti Bank (NBS) korábban, a törvény első bevezetésekor elmagyarázta: ezt a díjat az elfogadó bank (amelyik a kereskedőnél elhelyezi a POS-terminált) fizeti a kártyát kibocsátó banknak minden egyes kártyás fizetési tranzakció után.
„Az elfogadó bank ezt a díjat áthárítja a kereskedőre, így az közvetlenül befolyásolja annak a kereskedői díjnak a nagyságát, amelyet a kereskedő fizet a POS-terminál használatáért. A kereskedő ezt a díjat továbbhárítja, beépítve az áruk és szolgáltatások árába, így a végén mindannyian, fogyasztók fizetjük meg – azok is, akik kártyával fizetnek, és azok is, akik készpénzzel” – indokolta korábban az új törvényt a központi bank.
