A német Süddeutsche Zeitung szerint Gapla a második önjelölt állam a Duna mentén Szerbia és Horvátország között, Liberland után. Bár egyetlen ország sem ismeri el, az ilyen mikronemzeteknek a történelem során mégis megvolt a maguk szerepe – írja a Deutsche Welle.
„Tinédzserként megalapítottam a saját országomat, és már 17 évesen meghívtak, hogy felszólaljak az ENSZ előtt.”
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ezzel a mondattal kezdődik a Süddeutsche Zeitung riportja a mindössze 205 hektáros Gapláról, amely Szerbia és Horvátország között helyezkedik el.
Az alapító, Wyatt Beck szerint Gapla olyan területen fekszik, amelyre állítólag senki sem tart igényt.
Beck még soha nem járt ott, ennek ellenére az „államnak” már van útlevele, rendszámtáblája, zászlója és weboldala.
„És természetesen neve is: Gapla Szövetségi Államai. Az igazi államisághoz már nem sok hiányzik” – jegyzi meg ironikusan a riporter.
Gapla célja állítólag a népek közötti „béke és harmónia” erősítése, valamint egy „modern és innovatív nemzet” létrehozása.
Különös vállalkozások
A lap szerint a mikronemzetek mindig is egyfajta forradalmat, filozófiai kísérletet vagy valóságos szerepjátékot jelentettek.
„Hogyan nézhet ki egy állam, amelyet nem terhelnek történelmi örökségek? Mitől lesz jó egy állam? Egyáltalán jónak kell lennie? Polgárait kell szolgálnia, vagy szolgálhatja önmagát is?” – teszi fel a kérdéseket a cikk.
Példaként említik az Elgaland-Vargaland nevű mikronemzetet, ahol svéd művészek mindenkit királlyá nyilvánítottak, illetve Peter Mlakar szlovén művész kezdeményezését, aki 1992-ben művészeti kollektívájával saját államot alapított, amelynek Nigériában is számos követője akadt.
A mikronemzetek létrejöhetnek szabadkereskedelmi övezetként, offshore banki tevékenységek vagy hajózási és kaszinóüzletek céljából is.
„Pontosan úgy, mint Liberland” – írja a lap.
Liberlandot 2015-ben alapították, és saját meghatározása szerint „a világ legszabadabb országa”. Az ottani működés jelentős része blokklánc-technológiára épül. Aki állampolgár szeretne lenni, annak be kell fektetnie egy speciális kriptovalutába.
A lap szerint Liberland híveit elsősorban a bürokrácia és az adók iránti ellenérzés, valamint a befektetésekből remélt nyereség motiválja.
A határvita háttere
„Liberland természetesen nem rendelkezik nemzetközi elismeréssel sem, és senki sem él azon a dunai földdarabon” – írja a Süddeutsche Zeitung.
A lap emlékeztet arra, hogy Szerbia és Horvátország ugyan egyaránt elismeri, hogy a határ a Dunán húzódik, de eltérő történelmi állapotokat vesz alapul. Mivel a Duna medre az évszázadok során többször megváltozott, számos olyan kisebb terület alakult ki, amelyre vagy mindkét ország igényt tart, vagy egyik sem.
„A politikai helyzet bonyolult, és a helyieket bosszantják azok a külföldiek, akik úgy gondolják, hogy egyszerűen bevonulhatnak ide, még ha ez a ‘bevonulás’ többnyire csak szimbolikus is” – írja a lap.
A Süddeutsche Zeitung szerint azonban Liberland és Gapla esetében maga a terület nem is annyira fontos, inkább legitimációs szerepet tölt be. Ezek az államok elsősorban Discord-csoportokként léteznek, a diplomáciai egyeztetések pedig Reddit-fórumokon zajlanak. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy a kaliforniai tinédzserek valóban inkább a Duna sáros partján élnének.
Fotó: my.gaplagov.org
