Miután Horvátország jelentősen visszacsúszott Európa legtisztább fürdőhelyeinek rangsorában, a horvát szakemberek elemezték a helyzetet, és azt üzenik: nincs ok az aggodalomra.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb jelentése szerint Horvátország a strandok vízminőségének összesített rangsorában a 12. helyen végzett, ami jelentős visszaesés a korábbi évekhez képest. Az ország hosszú ideig az élmezőnyhöz tartozott, az előző jelentésben pedig még az 5. helyet foglalta el.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A tengeri fürdőhelyek tisztaságát tekintve Horvátország jelenleg a 14. helyen áll, míg a szárazföldi fürdőhelyek esetében az utolsó előtti, vagyis a 22. helyet foglalja el, írja a Nova.rs.
Hogyan készülnek a jelentések?
Az EEA és az Európai Bizottság minden évben jelentést tesz közzé az európai fürdővizek minőségéről. A legfrissebb jelentés 2026. június 16-án jelent meg, de a 2025-ös szezonra vonatkozik, és az EU-tagállamok, valamint Albánia és Svájc által szolgáltatott adatokon alapul. Összesen 22 289 fürdőhelyet értékeltek.
A vízmintákat a fürdőszezon előtt és alatt veszik, majd laboratóriumban két baktériumcsoport jelenlétét vizsgálják: az Escherichia coli és a bélrendszeri enterococcus baktériumokét. Ezek önmagukban nem feltétlenül jelentenek közvetlen veszélyt, de kiváló mutatói annak, hogy a víz esetleg székletszennyezést tartalmaz, például szennyvízből, emésztőgödrökből, állati trágyából vagy nagy esőzések utáni felszíni lefolyásból.
Ezért nevezik őket indikátorbaktériumoknak. Olyanok, mint a füstjelző: a riasztás nem jelenti feltétlenül azt, hogy tűz van, de figyelmeztet arra, hogy lehet.
Az európai fürdővíz-irányelv alapján a vizeket négy kategóriába sorolják:
- kiváló,
- jó,
- megfelelő,
- nem megfelelő.
Fontos hangsúlyozni, hogy a minősítés nem egyetlen mintavétel eredménye. Az osztályozás a vizsgált év és az azt megelőző három év adatai alapján történik. A mostani jelentés esetében tehát a 2022 és 2025 közötti időszak eredményeit vették figyelembe. Ez stabilabb képet ad, mivel egy rövid ideig tartó, például heves esőzések utáni szennyezés nem változtatja meg alapvetően egy strand besorolását.
A bejelentett strandok problémája
A 2025-ös szezon adatai szerint Horvátországban az 1039 nyilvántartott fürdőhely közül 896 kapta a legmagasabb, „kiváló” minősítést. Ez az összes bejelentett helyszín 86,2 százaléka. Korábban ez az arány rendszeresen 95 százalék felett volt.
A visszaesés várható volt, mivel az utóbbi években már megfigyelhető volt egy ilyen tendencia, elsősorban a tömegturizmus, köztük a rendkívül fejlett tengeri turizmus miatt. Horvátország részesedését ugyanis a világ hajós turizmusából mintegy 40 százalékra becsülik. Ilyen mértékű visszaesésre azonban senki sem számított.
Slaven Jozić, az Oceanográfiai és Halászati Intézet vezető tudományos munkatársa szerint a probléma az adatok feldolgozásának és a statisztikai számítások módszerében rejlik.
„A visszaesés jelentős része annak tudható be, hogy 113 horvát fürdőhelyet még nem soroltak be, főként azért, mert nem áll rendelkezésre elegendően hosszú mintavételi idősor. A korábbi jelentésekben csak néhány strand maradt besorolás nélkül” – mondta Jozić.
Hozzátette:
„Ha csak azokat a fürdőhelyeket nézzük, amelyeket valóban besoroltak, vagyis amelyek minden értékelt évben szerepeltek a mintavételben, Horvátország továbbra is rendkívül előkelő helyen áll. A 926 minősített helyszín közül 896 kiváló vízminőségű, ami körülbelül 96,8 százalékot jelent. A kiváló minősítésű strandok arányát ugyanis nem a rendszeresen ellenőrzött strandok számához viszonyítják, hanem az összes bejelentett strandhoz. A 113 besorolás nélküli strand ezért rontja a statisztikát.”
Miért maradtak egyes strandok besorolás nélkül?
Felmerül a kérdés, hogy miért jelentik be ezeket a strandokat, ha a mintavétel nem történik rendszeresen.
Jozić szerint számos olyan strand van, ahol csak időnként végeznek vizsgálatokat.
„Ezek újonnan bevont strandok, ahol még nem zajlik rendszeres mintavétel. A vizsgálatok pénzbe kerülnek, ezért a beruházók időnként finanszírozzák az elemzéseket, időnként nem. Ezek a strandok valószínűleg kiváló vízminőségűek. Ha azonban nincs folyamatos megfigyelés, az EEA nem sorolja őket a kiváló minőségű strandok közé, bár a bejelentett helyszínek összesített számában szerepelnek. A fürdőzők számára a legfontosabb üzenet egyszerű: a horvátországi vizek továbbra is Európa legjobbjai közé tartoznak, közvetlenül Ciprus, Görögország, Bulgária és Ausztria mögött” – hangsúlyozta.
A szárazföldi fürdőhelyek problémája
A probléma másik része a szárazföldi fürdőhelyek vízminősége, mivel ezek is beleszámítanak az összesített statisztikába. Az EU-ban ezek általában szennyezettebbek, mint a tengeri fürdőhelyek.
Jozić szerint ennek több oka van.
„2025-ben az EU-ban a tengeri strandok 88 százaléka volt kiváló minőségű, míg a szárazföldi fürdőhelyeknél ez az arány csak 78 százalék volt. Ide tartoznak a mesterséges tavak, a természetes tavak és a folyók. Külön problémát jelentenek a folyók: Európa mintegy 1200 hivatalos folyami fürdőhelyének mindössze 47 százaléka rendelkezett kiváló vízminőséggel.
Ennek oka, hogy a tenger nagy, sós és folyamatos mozgásban van. A szennyeződések gyorsabban felhígulnak benne, a napsugárzás és a sótartalom pedig csökkentheti a vizsgált mikroorganizmusok túlélési esélyeit.
A folyók és a kisebb tavak sokkal érzékenyebb rendszerek. Ha egy vihar után szennyvíz vagy csapadékvíz kerül egy kis folyóba, a fürdőzők ezt akár még aznap megérezhetik. A folyóknál minden, ami a felső szakaszon történik, gyorsan megjelenhet az alsóbb szakaszokon is” – magyarázta.
Az EEA külön felhívja a figyelmet arra, hogy a kis folyók, halastavak és gyenge vízáramlású tavak érzékenyebbek a rövid ideig tartó szennyezésekre, amelyek heves esőzésekhez vagy aszályos időszakokhoz kapcsolódnak, különösen nyáron.
Ez Horvátország számára is fontos, mivel a szárazföldi fürdőhelyek vízminősége lényegesen rosszabb a tengerparti helyszínekénél.
2025-ben Horvátország 42 szárazföldi fürdőhelyet jelentett be, amelyek közül:
- 23 kiváló minősítésű volt,
- 11 jó,
- 3 megfelelő,
- 3 nem megfelelő,
- 2 pedig besorolás nélkül maradt.
Jozić szerint Horvátországban nincs sok minősített szárazföldi fürdőhely.
„Van a Jarun, néhány helyszín Varaždin, Slavonski Brod és Eszék környékén, összesen 42 strand. Ezek vízminősége lényegesen rosszabb a tengeri strandokénál, ezért rontják az ország összesített helyezését. Szerencsére nem túl jelentősen, mert az arányuk alacsony.
Vannak országok, ahol sokkal több a szárazföldi fürdőhely és kevesebb a tengeri, illetve fordítva. Ez magyarázza, hogy Horvátország a szárazföldi fürdőhelyek rangsorában a 22., a tengeri fürdőhelyek között a 14., összesítésben pedig mégis a 12. helyen áll” – mondta Jozić.
