Az orvoshiány, az információk és a logisztikai támogatás hiánya, a félelem attól, hogy a választott orvos elhagyja a rendelőt, valamint a diszkrimináció, a vizsgálatok elhalasztása és a hallgatás az elszenvedett hátrányos megkülönböztetésről – ezek csak néhány olyan tapasztalat, amelyeket a szerbiai egészségügyi rendszerben élő nők osztottak meg a Társadalomelméleti Intézet kutatásában, írja az N1.
Ljiljana Pantović, a Társadalomelméleti Intézet munkatársa elmagyarázta, hogy az „orvosi sivatagok” olyan területek, ahonnan az állam visszavonult azoknak a feltételeknek a biztosításából, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az emberek érvényesíthessék egészségügyi ellátáshoz való jogukat.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A nők számára ez azt jelenti, hogy saját erőforrásaikra vannak utalva, nekik kell betömniük a rendszer hiányosságait. Maguk szervezik meg az utazásukat, fizetnek olyan szolgáltatásokért, amelyeknek elérhetőnek kellene lenniük számukra, információkat keresnek, amelyeket senki sem adott meg nekik, gyakran halogatják a vizsgálatokat, és sokszor hallgatnak, illetve eltűrik a diszkriminációt és a rossz bánásmódot, mert attól tartanak, hogy ha most nem mennek el, és az az egyetlen orvos is távozik, akkor egyáltalán nem marad egészségügyi ellátásuk” – mondta.
Hozzátette, hogy ez nem csupán annak a kérdése, hogy van-e elegendő orvos az adott intézményekben, hanem az ellátás hozzáférhetőségéről, minőségéről és a betegek kezelésének módjáról is szól.
„A Belgrádi Orvostudományi Kar kutatói már 2019-ben, egy európai tanulmány részeként kimutatták, hogy Szerbiában minden közigazgatási régióban található legalább egy olyan terület, amely több kritérium alapján megfelel az orvosi sivatag definíciójának” – mondta.
Példaként Zaječart említette, ahol állítása szerint egyetlen nőgyógyász 36 falut lát el.
„A Batut Intézet adatai szerint egy nőgyógyász évente 8603 pácienst kezel” – tette hozzá.
A Társadalomelméleti Intézet kutatása arra kereste a választ, hogyan élnek és hogyan jutnak egészségügyi ellátáshoz azok a nők, akik falvakban élnek, szegények, idősek vagy marginalizált csoportokhoz tartoznak.
„A nők gyakran hallgatnak a velük szembeni rossz bánásmódról, a roma nők esetében pedig ez különösen nyíltan megmutatkozik. Őket már az egészségügyi rendszerbe való belépéskor diszkrimináció éri. Normalizálódik az az üzenet, hogy az ő egészségük kevésbé értékes” – mondta.
Példaként Topolyát hozta fel, ahol elmondása szerint a szülészet a szabadságolások és a szakemberhiány miatt nem működik.
A kutatás adatai szerint a reproduktív korú nők mindössze 34,5 százaléka él olyan területen, ahonnan 30 percen belül elérhető egy tercier szintű egészségügyi intézmény.
A Zlatibori, a Bori és az Észak-bácskai körzetben nincs olyan terület, ahonnan 60 percen belül elérhető lenne egy tercier szintű szülészet.
„Léteznek úgynevezett nőgyógyászati-szülészeti sivatagok is, amelyeket akkor definiálunk, ha a szülészet több mint 80 kilométerre található. Ebben az értelemben láthatjuk, hogy a korábbi egészségügyi rendszer valójában mennyire jól volt megszervezve. Jelenleg 54 szülészetünk van, illetve Topolya nélkül 53, és ezek közül mindössze öt tercier szintű intézmény. Ezek azért fontosak, mert itt kezelik a magas kockázatú eseteket, és itt működnek az újszülöttellátó osztályok is” – mondta.
Felvetette a kérdést, hogy ezek az adatok miért nem nyilvánosan hozzáférhetők.
„Az egyik javaslatunk az, hogy rendszeresen kövessük nyomon az orvosi sivatagok létezését. Azokon a helyeken, ahol a helyzet riasztó, az illetékes intézményeknek mielőbb reagálniuk kellene. A Batuttól kapott adatok szerint például Kladovóban két nőgyógyász dolgozik a szülészeten. Az elmúlt három évben körülbelül 80 nő szült ott, miközben a császármetszések aránya 70 százalék. Ez valóban riasztó. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint ez az arány 10 százalék alatt kellene legyen” – hangsúlyozta.
Elmondása szerint beszéltek egy 74 éves asszonnyal is Zaječar környékéről, aki a tavalyi választások óta nem tud bejutni a városba gyógyszert vásárolni, mert még az egyetlen iskolabusz sem közlekedik már, amely korábban összekötötte a falut a várossal. Ennek oka az volt, hogy nem hosszabbították meg a szerződést a szállítást végző vállalattal.
Fotó: pixabay
