Az Európai Unió Nyugat-Balkánnak szánt hatmilliárd eurós Növekedési Terve első ránézésre fejlesztési csomag, valójában azonban „reformvizsga”. Brüsszel ezúttal nem előre osztogatja a pénzt, majd reménykedik a csodában, hanem utólag fizet: aki teljesít, kap, aki nem, az nézheti, ahogy a neki szánt eurómilliók más országoknál landolnak. Bosznia-Hercegovina és Szerbia már most különösen kellemetlen helyzetben van – írja a balk.hu.
Amikor 2023-ban az Európai Unió elfogadta a 2024 és 2027 közötti időszakra szóló, hatmilliárd eurós csomagot (amely részben vissza nem térítendő támogatásokból, részben pedig hitelekből áll), a régió fővárosaiban viszonylag nagy öröm volt. Azonban hamar kiderült, hogy az unió ezúttal szakított a korábbi megközelítésével, és már utólag fizet az unió.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az eltelt időszak teljesítményét 2026. június 30. után egy átfogó értékelés keretében mérik meg. Ha egy ország elszabotálja a vállalásait, a neki elkülönített összeget átirányítják azokhoz a szomszédokhoz, akik felmutatnak valami kézzelfoghatót.
Bosznia-Hercegovina az egyetlen a régióban, amely még egyetlen eurót sem látott a programból, mert a belső politikai csatározások és a Milorad Dodik-féle boszniai szerb politika miatt az ország képtelen volt egyáltalán elfogadni az Európai Unió által megkövetelt reformprogramot. Az országban félretett közel 977 millió eurós összegből így most mintegy 373,9 millió euró végleges elvesztése vált reális forgatókönyvvé.
Szerbia sem áll sokkal jobban, bár Belgrád kommunikációja szerint minden a legnagyobb rendben. Aleksandar Vučićék az első részletből azonban csak nagyjából a tervezett összeg felét tudták lehívni, mert a beígért hét reformból mindössze hármat teljesítettek maradéktalanul. Brüsszel ráadásul be is fagyasztotta a kifizetések egy részét a vitatott szerb igazságügyi törvények miatt, amelyeket az Európai Unió egyértelmű visszalépésnek értékelt.
Az Európai Bizottság szerint 2026 júniusának végével lejár az a türelmi időszak, amely alatt a vállalt reformok teljesítését még pótolni lehet, ezt követően pedig a fel nem használt források végleg elveszhetnek. A legnagyobb vesztes Bosznia-Hercegovina lehet, de Szerbia esetében is 108,7–135,9 millió euró közötti összeg forog kockán.
Koszovó 68,8 millió, Albánia 67,7 millió, Észak-Macedónia 49,2 millió, Montenegró pedig 15,1 millió eurót veszíthet. A maximális forgatókönyv szerint a régió összesített vesztesége elérheti a 710,6 millió eurót, ami a teljes támogatási keret közel 12 százaléka.
Podgorica eddig körülbelül 90 millió euróhoz jutott a Növekedési Terv keretében, az Európai Bizottság pedig legutóbb újabb 44,2 millió euró kifizetését hagyta jóvá. Montenegró a nyugat-balkáni mezőnyben jelenleg az egyik legjobb teljesítményt nyújtja a vállalt reformok végrehajtásában. Ha az Európai Bizottság valóban megkezdi a fel nem használt források újraelosztását, Podgorica az egyik legesélyesebb kedvezményezett lehet, feltéve hogy módosított reformprogrammal igazolja: képes a pluszforrások felhasználására is.
Fotó: Freepik
