Az európai fiatalok körében növekszik a kétely azzal kapcsolatban, hogy a demokrácia a legjobb államforma, mivel elégedetlenek annak működésével saját országaikban. Ugyanakkor többségük továbbra is pozitívan viszonyul az Európai Unió tagsághoz – derül ki a TUI Foundation „Young Europe” (Fiatal Európa) című éves kutatásából.
A megkérdezett fiatalok fele teljes mértékben egyetértett azzal az állítással, hogy a demokrácia a legjobb államforma. Ugyanakkor mindössze 26 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy elégedett a demokrácia működésével saját országában.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A felmérés azt is kimutatta, hogy csökken azoknak a fiataloknak az aránya, akik a demokráciát más politikai rendszereknél egyértelműen felsőbbrendűnek tartják. A megkérdezettek 9 százaléka pedig kifejezetten más társadalmi berendezkedést részesítene előnyben.
A kutatást idén áprilisban és májusban a Jugav közvélemény-kutató intézet végezte online formában Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Olaszországban, Görögországban és az Egyesült Királyságban. Összesen 8024, 16 és 26 év közötti fiatal vett részt benne.
A német fiatalok a legelégedettebbek
A demokrácia működésével saját országukban leginkább a német fiatalok elégedettek: 53 százalékuk nyilatkozott pozitívan erről.
A hosszabb távú trend azonban 2018 óta csökkenő elégedettséget mutat Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban. Ezzel szemben a lengyel és brit fiatalok ma elégedettebbek a demokráciával, mint néhány évvel ezelőtt.
A tanulmány szerzői szerint a fiatalok nem elvi alapon váltak szkeptikusabbá a demokráciával szemben. Inkább arról van szó, hogy egyre magasabb elvárásokat támasztanak, és a rendszert már nem az ígéretei vagy az elméleti értékei alapján ítélik meg, hanem annak gyakorlati teljesítménye szerint: képes-e megoldani a problémákat és alakítani a jövőt.
Az EU megítélése is pragmatikus
A fiatalok hozzáállása az Európai Unióhoz szintén erősen gyakorlati szemléletű.
A megkérdezettek 62 százaléka az EU-t elsősorban a nyitott határokkal azonosítja, míg 57 százalék a gazdasági együttműködéssel. Ugyanakkor az EU gazdasági közösségként való értelmezése 2017 óta veszített jelentőségéből.
A fiatalok továbbra is olyan értékekkel kapcsolják össze az Európai Uniót, mint az emberi jogok (37%), béke (36%), szolidaritás (31%), demokrácia (30%) és a biztonság (27%).
A válaszadók egyharmada szorosabb integrációt szeretne az EU-n belül, míg egy másik harmad szerint a jelenlegi kapcsolatok megfelelőek.
A kutatók szerint feltűnő, hogy egyre több fiatalnak nincs világos képe arról, pontosan mi az EU szerepe és feladata.
Kiben bíznak a fiatalok?
Az európai fiatalok leginkább a tudományban, a rendőrségben, az Egyesült Nemzetek Szervezetében és a NATO-ban bíznak. Csak ezután következik az Európai Bizottság és az Európai Parlament.
A felmérés ugyanakkor azt is megállapította, hogy a fiatalok bizalma a saját országuk politikai pártjai iránt kifejezetten alacsony.
Mit jelent számukra a szabadság?
A válaszok alapján a szabadság fogalma a legtöbb fiatal számára nem elvont eszme, hanem nagyon is kézzelfogható valóság.
A megkérdezettek szerint a szabadságot leginkább az jelenti, hogy mindenki egyenlő esélyekkel rendelkezik, nemtől, szexuális orientációtól, társadalmi vagy etnikai háttértől függetlenül (41%), biztosított a testi és lelki egészség (36%), nem kell szegénységben élni (29%) és lehetőség van utazni és ott élni, ahol szeretnének (29%).
A kutatók szerint ezek az eredmények nem a demokrácia iránti érdektelenséget mutatják. Inkább arra utalnak, hogy a növekvő bizonytalanság időszakában a szabadság fogalmában egyre nagyobb szerepet kapnak az anyagi, egészségügyi és szociális biztonsághoz kapcsolódó szempontok.
Fotó: freepik
