A Belgrádi Biztonságpolitikai Központ (BCBP) közvélemény-kutatása szerint a szerbiai polgárok több mint egyharmada úgy véli, hogy az országban nincs demokrácia, míg minden harmadik válaszadó arról számolt be, hogy neki vagy ismerősének pénzt vagy más ellenszolgáltatást ajánlottak fel a szavazatáért, írja a Nova.
Jelena Pejić Nikić, a BCBP vezető kutatója elmondta, hogy a megkérdezettek kevesebb mint 10 százaléka látja úgy, hogy Szerbiában teljes mértékben működik a demokrácia. Körülbelül a válaszadók fele szerint a demokratikus rendszer kisebb vagy nagyobb problémákkal működik, míg több mint egyharmaduk szerint egyáltalán nincs demokrácia az országban.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Arra a kérdésre, hogy biztonságban érzik-e magukat a választásokon, illetve találkoztak-e szavazatvásárlással vagy megfélemlítéssel, minden harmadik válaszadó azt mondta, hogy neki vagy egy ismerősének pénzt, jutalmat vagy más ellenszolgáltatást ajánlottak a szavazatáért. Minden negyedik megkérdezett pedig arról számolt be, hogy nyomást gyakoroltak rá annak érdekében, hogy részt vegyen egy kampányrendezvényen, vagy egy adott pártra, illetve jelöltre szavazzon.
A kutató szerint a válaszadók legnagyobb csoportja – mintegy egyharmaduk – ellenzi a jelenlegi hatalmat, amelynek élén Aleksandar Vučić áll. A kormányzat támogatottsága ugyanakkor körülbelül 35 százalék, ha összeadják a „teljes mértékben támogatom” és a „részben támogatom” válaszokat.
A hatalmon lévő politikusok megítélése szintén kedvezőtlen: a megkérdezettek mindössze 30 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a politikusok a polgárok érdekeit szolgálják, míg több mint 60 százalék szerint a politikusok és az érdekcsoportok saját céljaik érdekében visszaélnek a hatalommal.
A kutatás eredményeit a belgrádi Európa Házban ismertették egy, a hatalomról, a biztonságról és a demokráciáról szóló rendezvényen.
A Belgrádi Egyetem Politikatudományi Karának professzora, Filip Ejdus úgy értékelte, hogy a kutatás mély társadalmi és politikai megosztottságot mutat ki Szerbiában. Egyik oldalon azok állnak, akik támogatják a jelenlegi vezetést és úgy gondolják, hogy az ország jó irányba halad, a másikon pedig azok, akik szerint Szerbia rossz irányba tart, és nem bíznak sem a kormányban, sem az intézményekben.
„Világos többséget alkotnak azok, akik elégedetlenek a jelenlegi helyzettel és nem bíznak a hatalomban. Ez a tendencia kutatásról kutatásra visszatér, és mára meghatározó társadalmi hangulattá vált” – mondta Ejdus.
Hozzátette, hogy a polgárok tudatában vannak a szerbiai demokrácia mély válságának, és rámutatott: a megkérdezettek 75 százaléka támogatja a lusztrációt (azaz a korábbi visszaélésekben érintett tisztségviselők közéleti szerepvállalásának felülvizsgálatát és korlátozását).
Szerinte a válaszadók ezzel egyértelműen kifejezik igényüket az állami intézmények megtisztítására a korrupciótól és a bűnözéstől, valamint a politikai felelősségre vonásra és az intézményekbe vetett bizalom helyreállítására.
A kutatás teljes anyaga a BCBP honlapján érhető el. A vizsgálat kvalitatív és kvantitatív részből állt. A kvantitatív felmérést a Smart Plus ügynökség végezte 2026. május 12. és 26. között, 1000 fős mintán, személyes kérdőíves megkérdezéssel, véletlenszerű mintavétellel Szerbia területén (Koszovó nélkül). Az adatokat nem, életkor és régió szerint súlyozták.
A kvalitatív kutatást a BCBP hat fókuszcsoportos beszélgetés keretében végezte Belgrádban, Nišben, Újvidéken, Szendrőben (Smederevo) és Užicében, valamint egy további, fiatalokból álló csoporttal Belgrádban 2026. június 9–10-én.
A projektet az Európai Unió támogatta.
A szavazatért cserébe pénzt vagy más ellenszolgáltatást ajánlottak fel
