Malter, a közösség kötőanyaga Új hang a vajdasági magyar politikai térben – Készül a program, formálódik az alternatíva

Egy hónappal ezelőtt alakult meg hivatalosan a Vajdasági Magyar Alternatív Fórum, azaz a Malter civil szervezet. Az elmúlt hetek csendes, de intenzív munkával teltek, nem sokat lehetett hallani róluk egészen mostanáig. Első nyilvános bemutatkozásukra a kishegyesi Dombos Festen került sor, ahol egy fesztiválhangulatú performansz keretében, egy kiáltvány formájában ismertették elképzeléseiket, meglátásaikat és terveiket a szélesebb közönséggel, és mindez a fesztivál hivatalos megnyitójának részeként történt.

Gyulai Zsolt, a Malter koordinációs testületének elnöke elmondta, a civil szervezet gondolata nagyjából tíz évvel ezelőtt merült fel, amikor egy baráti társaságnak nevezhető, hasonló elvek mentén gondolkodó csapat verődött össze. Tagjai időről időre összejöttek, és a kisebbségi sorskérdéseket boncolgatták egymás között. Habár többször is felmerült a gondolat, hogy hivatalos keretet adjanak a kezdeményezésnek, egyszer sem érezték úgy, hogy készek kiállni a nyilvánosság elé – egészen mostanáig.

„Valahogy a helyzet csak most ért meg arra, hogy civil szervezetté alakuljunk. A 2022-es Magyar Nemzeti Tanács megválasztása óta eltelt négy év, idén ősszel pedig ismét választások lesznek. Időközben Magyarországon is kormányváltás volt, ami Vajdaságban is megváltoztatta a helyzetet, és a vajdasági magyar politika színterén is új szereplők jelentek meg. Itt volt az idő, hogy mi is lépjünk” – magyarázta Gyulai.

A szervezet alapítói nagyjából harmincöten vannak: egytől egyig elkötelezett és tenni vágyó szakemberek, köztük számos egyetemi tanár, újságíró, művész, szociológus és politológus. Gyulai elmondta, az elmúlt hetekben elsősorban a szervezeti felépítéssel foglalkoztak aktívan, kidolgozták a belső dokumentumaikat, szabályzataikat, de kialakították a dizájnt, létrehozták és tartalommal töltették meg a honlapjukat, sőt a különböző területekkel megbízott munkacsoportok is megkezdték a munkát, amelyek a következő időszakban a stratégiai terveket fogják kidolgozni.

„Meghatároztuk azokat az alappilléreket, amelyeket a legfontosabbnak tartunk, valamelyest igazodva az Magyar Nemzeti Tanács által felölelt területekhez. Ezek az oktatás, a kultúra, a gazdasági és szociális kérdések, a kisebbségi jogok és nyelvhasználat, valamint a tájékoztatás. Habár mindegyik területnek van koordinátora, bázisdemokratikus elveken működő szervezet vagyunk, ahol közösen döntünk mindenről. A nyár folyamán a stratégiák kidolgozásán fogunk ügyködni, emellett részt veszünk különféle rendezvényeken, így az oromi Malomfesztiválon is. Meghívást kaptunk Gombaszögre, a felvidéki magyar egyetemista fesztiválra, ahol egy kerekasztal-beszélgetést szerveznek a határon túli civil szervezeteknek. Szeretnénk lakossági fórumokat is tartani, és egyéb programokban is gondolkodunk, tehát egy igen aktív időszak előtt állunk” – mondta a koordinációs testület elnöke.

Mivel idén tartják meg az MNT-választást, óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy a Malter indul-e a megmérettetésen. Gyulai elmondta, ez egy nagyon turbulens időszak, hiszen a magyarországi komoly politikai változások után idén nemcsak az MNT-ben lesz választás, hanem köztársasági szinten is, annak eredménye pedig nagyban meghatározza majd a következő időszakot.

„Szerintem üdítő változatosság, hogy a vajdasági magyar politika színterén több szereplő is megjelent. Sokan talán ódzkodnak attól, hogy több ellenzéki lista legyen, de ez is része a demokráciának. Nyilván a legoptimálisabb egy nagy, közös lista állítása lenne, de most még nem lehet tudni, hogyan alakulnak ezek a dolgok. Természetesen mi is komolyan fontolgatjuk, hogy részt veszünk az MNT-választáson, nyitottak vagyunk arra is, hogy másokkal összefogva állítsunk listát, de nem mindenáron. A nyár folyamán az is a feladatunk lesz, hogy kidolgozzunk egy olyan programot, amelyet bemutatunk választóknak, amennyiben indulunk. Már kezdenek kikristályosodni a tervek, hogy merre kellene haladnunk, mit és hogyan szeretnénk megváltoztatni, jobbá tenni, és melyek a legégetőbb kérdések. A célunk tulajdonképpen az, hogy válaszokat adjunk a problémákra, ehhez azonban átfogó kutatások is szükségesek, amelyek megmutatják a valós helyzetet. Az elmúlt tíz-tizenöt évben nem is születtek ilyen kutatások, ezek nélkül pedig nem lehet megtervezni a közösség jövőjét. Neves társadalomkutatók vannak az alapító tagjaink között, akik reményeink szerint lefolytatják ezeket a vizsgálatokat. Az eredményeket rendszerszinten, az MNT berkein belül kellene felhasználni, és azok mentén alakítani a jövőt. Nagyon fontosnak tartom azonban kiemelni, hogy bár az MNT-választás hozhat változást a testület összetételében, mindaddig, amíg köztársasági szinten nem változik meg a rendszer, az MNT-n keresztül sem lehet csodát tenni, mert csak annyit tehet, amennyit megengednek neki” – mutatott rá Gyulai Zsolt.

Mint fogalmazott, a vajdasági magyarság egyfajta présbe került Belgrád és Budapest között, és mindkét félnek kiszolgáltatott. Gyulai szerint az itt élő közösségnek elsősorban a saját hazájától, Szerbiától kellene segítséget kapnia, azonban évről évre egyre kisebb az a támogatási összeg, amelyet a szerb kormány a különböző minisztériumokon keresztül nyújt.

„Egyre csak fogyatkozik a magyar közösség, így egyre kevesebb pénzbe kerül fenntartani minket, miközben halmozódnak a problémák. A vajdasági magyar közösség pedig nem szólhat bele a saját sorsa alakulásába, megfosztották az önrendelkezés jogától és az önbecsülésétől. Ezt kell megváltoztatni. Úgy vélem, visszahozni azokat, akik elvándoroltak innen, már nem lehet, de talán még megakadályozható, hogy akik itt maradtak, elmenjenek. Mi ezen szeretnénk dolgozni.”

Kiáltvány formájában mutatta be célkitűzéseit a Malter (Fotó: SZMSZ)