Az elmúlt években egyre gyakoribbak a több napon át tartó hőhullámok, amikor a nappali hőmérséklet tartósan 32 Celsius-fok fölé emelkedik. A tartós hőség komoly egészségügyi kockázatot jelenthet, különösen a kisgyermekek, az idősek, a várandósok, a krónikus betegek, valamint a szabadban dolgozók számára. Néhány egyszerű óvintézkedéssel azonban jelentősen csökkenthető a rosszullétek és a súlyos egészségkárosodás veszélye, melyeről a Danas portálján olvashatunk részletesen.
Hogyan hat a hőség a szervezetünkre?
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A magas hőmérséklet és az erős napsugárzás számos kedvezőtlen hatással lehet az emberi szervezetre.
A hőség súlyosbíthatja a légzőszervi betegségeket, különösen az asztmában és krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedőknél, de a kisgyermekek légútjait is irritálhatja. Hörgőgörcsöt, ingerlő köhögést és nehézlégzést okozhat.
A hőség hatására kitágulnak az erek, ami vérnyomáscsökkenéshez vezethet. A romló keringés miatt gyakran megduzzadnak a lábak, mivel a folyadék felhalmozódik az alsó végtagokban.
A fokozott folyadékvesztés megváltoztatja a vér sűrűségét, ezért a kiszáradás növeli a vérrögképződés, a szívroham és a stroke kialakulásának kockázatát.
A hirtelen hőmérséklet-változás – például amikor valaki a nagy melegből azonnal légkondicionált helyiségbe vagy hideg vízbe megy – akár szívrohamot is kiválthat.
Az UV-sugárzás bőrpírt, napégést, a bőr idő előtti öregedését, valamint hosszú távon a bőrrák kialakulásának fokozott kockázatát okozhatja, mivel kiszárítja a bőrt és gyengíti annak természetes védekezőképességét.
A szem túlzott UV-sugárzásnak való kitettsége növeli a szürkehályog kialakulásának kockázatát.
Ha a levegő hőmérséklete megközelíti a testhőmérsékletet, a szervezet szinte kizárólag izzadással tud hűlni. Ez szívritmuszavarhoz, kiszáradáshoz és izomgörcsökhöz vezethet.
A jelentős folyadékvesztés a vesék működését is megterheli, fokozhatja a vizeletben lévő ásványi anyagok felhalmozódását, ami növeli a vesekő kialakulásának kockázatát.
Lehetőleg maradjunk hűvös helyen
A legfontosabb szabály, hogy a délelőtt 10 és délután 5 óra közötti időszakban lehetőség szerint ne tartózkodjunk a tűző napon. Ha mégis el kell hagynunk az otthonunkat, keressük az árnyékos helyeket, viseljünk világos színű, laza, természetes anyagból készült ruházatot, széles karimájú kalapot vagy sapkát, valamint UV-szűrős napszemüveget.
A kültéri sportolást és a megterhelő fizikai munkát célszerű a kora reggeli vagy az esti órákra időzíteni. Akik munkájuk miatt a szabadban dolgoznak, rendszeresen tartsanak pihenőt árnyékos helyen, és félóránként fogyasszanak vizet.
Otthon is védekezni kell a hőség ellen
A lakás hőmérsékletének csökkentése legalább olyan fontos, mint a közvetlen napsütés elkerülése.
Napközben érdemes becsukni az ablakokat, leengedni a redőnyöket vagy behúzni a sötétítőfüggönyöket a napsütötte oldalon, hogy minél kevesebb meleg jusson be a helyiségekbe. Szellőztetni inkább késő este, éjszaka és a kora reggeli órákban ajánlott, amikor a levegő lehűl.
Ha klímaberendezést használunk, ne állítsuk túl alacsony hőmérsékletre: a benti és a kinti hőmérséklet között lehetőleg ne legyen 6–7 foknál nagyobb különbség. A ventilátor ugyan enyhítheti a hőérzetet, de önmagában 35 Celsius-fok felett már nem nyújt megfelelő védelmet a túlmelegedés ellen.
Ha a lakásban nem tudjuk biztosítani a megfelelő hűvöst, érdemes naponta néhány órát légkondicionált középületben – például könyvtárban vagy bevásárlóközpontban – eltölteni.
A megfelelő folyadékpótlás életet menthet
Hőségben a szervezet sok folyadékot veszít izzadással, ezért nem szabad megvárni, amíg szomjasnak érezzük magunkat. Különösen igaz ez az idősebb emberekre, akiknél a szomjúságérzet gyakran kevésbé jelentkezik.
Legjobb választás a víz, illetve a cukor-, koffein- és alkoholmentes italok. A könnyű, kisebb adagokból álló étkezés is ajánlott, sok friss zöldséggel és gyümölccsel. A túl zsíros, sós és nehéz ételek megterhelik a szervezetet, ezért ezek fogyasztását célszerű mérsékelni.
Soha ne hagyjunk gyermeket vagy állatot az autóban
Egy napon parkoló autó belső hőmérséklete percek alatt életveszélyesen magasra emelkedhet. Gyermeket vagy háziállatot ezért még néhány percre sem szabad az autóban hagyni, még árnyékban sem.
Indulás előtt érdemes kiszellőztetni a felhevült járművet, és csak ezután beszállni.
Különösen veszélyeztetettek
A hőség fokozott kockázatot jelent kisgyermekeknek, 65 év felettieknek, várandós nőknek, szív- és érrendszeri, légzőszervi vagy cukorbetegségben szenvedőknek, túlsúlyos személyeknek, valamint azoknak, akik a szabadban dolgoznak vagy sportolnak.
Krónikus betegségek esetén különösen fontos az orvosi utasítások betartása, mert egyes gyógyszerek – például a vízhajtók vagy vérnyomáscsökkentők – befolyásolhatják a szervezet hőszabályozását.
Milyen tünetekre figyeljünk?
A kiszáradás első jelei közé tartozik az erős szomjúság, a szájszárazság, a gyengeség, a fáradtság, a szédülés és a koncentrációs nehézség.
Hőkimerülésre utalhat a bőséges izzadás, a fejfájás, az émelygés, a gyors pulzus, az izomgörcsök és az általános rossz közérzet. Ilyenkor az érintettet azonnal hűvös helyre kell vinni, folyadékot kell itatni vele, és pihentetni.
A hőguta viszont már életveszélyes állapot. Figyelmeztető jelei lehetnek a nagyon magas testhőmérséklet, a zavartság, az összefüggéstelen beszéd, a forró, száraz bőr, a látászavar, az eszméletvesztés vagy a görcsroham. Ilyen esetben azonnal mentőt kell hívni, miközben a beteget hűvös helyre kell vinni, ruházatát meglazítani vagy eltávolítani, és hideg vizes borogatással, illetve langyos vízzel megkezdeni a test hűtését.
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy hőség idején fokozottan figyeljünk idős hozzátartozóinkra, egyedül élő szomszédainkra és azokra, akik segítségre szorulhatnak. Egy rövid látogatás vagy telefonhívás akár súlyos egészségügyi problémát is megelőzhet.
Fotó:
